Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

amely azonban már az ő idejében sem volt kizárólagosan magánpark, hanem - korlátozottan - a közönség (persze csak a válogatott közönség) is látogathatta. 1800-ban a nádor pompás ünnepséget rendezett fiatal felesége, a rövid életű Alexandra Pavlovna cárleány tiszteletére. Ezután szokásba jött, hogy a július 13-i Margit-nap hetében majálist tartanak a szigeten. Egy 1809-ben kiadott pesti városismertetés szerzője már elragadtatással festette le a „varázsszigetet”. 1814-ben József nádor itt látta vendégül a Szent Szövetség Budára látogató uralkodóit és kíséretüket, s a tiszteletükre rendezett fényes ünnepség keretében még népies szüret is volt.

A majálisokon és a kerti ünnepségeken kívül a szigeten sportversenyeket is rendeztek. 1822-ben például a Margitsziget és a pesti part között tartották meg a katonák úszógyakorlatát, 1843-ban pedig ez volt a színhelye az első fővárosi evezősversenynek.

Naplójának tanúsága szerint Széchenyi István is kedvelte a szigetet, és bejegyzéseiben többször megemlítette itteni kirándulásait. A Margitsziget neves vendégei közt említhető meg Richard Wagner, aki 1863 júliusában részt vett a szigeti majálison is.

„Világfürdő”

József nádor halála és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után - mivel a bécsi udvar elparancsolta István főherceget, a sziget birtokosát Magyarországról - a Margitsziget csaknem két évtizedig elhanyagolt állapotban volt, gondatlan bérlők kezén. Új korszaka 1866-ban kezdődött, amidőn akkori tulajdonosa, József (Károly Lajos) főherceg elhatározta, hogy világszínvonalú fürdőhelyet építtet ki rajta. Megbízta Zsigmondy Vilmos geológust, az artézi vizek híres kutatóját, hogy végezzen fúrásokat a sziget északnyugati partjánál, a sekély vízben már régóta észlelt melegvizú források feltárására. Az 1866 decemberében megkezdett mélyfúrás 1867

21