Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

amely azonban már az ő idejében sem volt kizáró­lagosan magánpark, hanem - korlátozottan - a közönség (persze csak a válogatott közönség) is látogathatta. 1800-ban a nádor pompás ünnepsé­get rendezett fiatal felesége, a rövid életű Alexand­ra Pavlovna cárleány tiszteletére. Ezután szokásba jött, hogy a július 13-i Margit-nap hetében majálist tartanak a szigeten. Egy 1809-ben kiadott pesti városismertetés szerzője már elragadtatással fes­tette le a „varázsszigetet”. 1814-ben József nádor itt látta vendégül a Szent Szövetség Budára láto­gató uralkodóit és kíséretüket, s a tiszteletükre rendezett fényes ünnepség keretében még népies szüret is volt. A majálisokon és a kerti ünnepségeken kívül a szigeten sportversenyeket is rendeztek. 1822-ben például a Margitsziget és a pesti part között tartot­ták meg a katonák úszógyakorlatát, 1843-ban pe­dig ez volt a színhelye az első fővárosi evezősver­senynek. Naplójának tanúsága szerint Széchenyi István is kedvelte a szigetet, és bejegyzéseiben többször meg­említette itteni kirándulásait. A Margitsziget neves vendégei közt említhető meg Richard Wagner, aki 1863 júliusában részt vett a szigeti majálison is. „Világfürdő” József nádor halála és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után - mivel a bécsi udvar elpa­rancsolta István főherceget, a sziget birtokosát Ma­gyarországról - a Margitsziget csaknem két évtizedig elhanyagolt állapotban volt, gondatlan bérlők ke­zén. Új korszaka 1866-ban kezdődött, amidőn ak­kori tulajdonosa, József (Károly Lajos) főherceg elhatározta, hogy világszínvonalú fürdőhelyet épít­tet ki rajta. Megbízta Zsigmondy Vilmos geológust, az artézi vizek híres kutatóját, hogy végezzen fúráso­kat a sziget északnyugati partjánál, a sekély vízben már régóta észlelt melegvizú források feltárására. Az 1866 decemberében megkezdett mélyfúrás 1867 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom