Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
A világháborúban súlyosan megrongálódott, kiégett épületet jelenleg renoválják. A főbejáratától nem messze érkezik fel a Clark Adám térről az 1870 márciusában megindult „Budai Hegypálya”- a sikló - kocsija. Megépítésének ötlete Széchenyi Ödöntől származik. Wohlfahrt Henrik tervezte és vezette a kivitelezési munkálatokat. A Szent György téren emelkedett a feltehetően 1410 körül épült, Szent Zsigmondról elnevezett templom. A hagyomány szerint Zsigmond király, hogy védőszentjét méltó körülmények között tisztelhesse, tizenhárom szepesi várost és három koronauradalmat zálogosított el. A templom egykori méreteit falmaradványok és pillérlábazatok töredékei rajzolják ki. A XVIII. század elején még működött, Mária Terézia idejében bontották el. Érdekessége, hogy itt temették el Mátyás király első feleségét, a fiatalon elhunyt Podjebrád Katalint (ti464) és Candalei Anna királynét (az irodalom olykor Anne de Foix néven említi), aki II. Ulászló király felesége és a mohácsi csatában életét vesztett II. Lajos király édesanyja volt. Szemben középkori és barokk lakóházak, az egykori ágyúállás és kaszárnyaépület maradványai, az 1787-91 között emelt Teleki-palota, valamint József főherceg palotájának romjai, távolabb a XIX. század közepén épült királyi istálló romjai láthatók. A sikló felé vezető út mentén - a földbe illesztve- Szegedinác Péro emléktáblája ötlik a szemünkbe. Az egykori békési határőr kapitány már a Rákóczi- szabadságharc leverése utáni időkben egy - elszigeteltsége miatt eleve kudarcra ítélt - paraszt- felkelés élére állt, és életét áldozta elveiért. Ugyancsak a Szent György téren állt közel fél évszázadig Heinrich Hentzi (1785-1849) osztrák tábornok emlékműve. Hentzi, aki 1849-ben Buda várát védte a magyar honvédsereggel szemben, május 21-én Görgey ellen harcolva esett el. A szabadságharc bukása után Ferenc József császár 1852-ben, magyarországi látogatása alkalmával 44
