Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

ban eltűnt. Az az egyszerű, dísztelen, tömbforma építmény a Várhegy déli végén, amelyet Johann Hölbling emelt, nem is emlékeztetett boldogabb korok királyi rezidenciáira. Mégis - további bővítési munkálatok után, melyek Jean Nicolas Jadot császári főépítész, valamint Oracsek Ignác, Gras- salkovich Antal kamaraelnök udvari építésze, illetve F. A. Hillebrandt kamarai építész nevéhez fűződnek - Mária Terézia idejében lakható lett mind a 203 helyiség. II. József Budára hozatta Szent István koronáját, s elhelyezték a palotakápolná1. Ferenc József a budai Varkertben (XX. század eleje)

ban. 1791-től Sándor Lipót, majd 1795-től József nádor lakott az egykori királyi palotában.

A reprezentatív uralkodói székhely kialakítására 1867, a kiegyezés és I. Ferenc József magyar királlyá koronázása után került sor, Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos tervei szerint (1891-1905). Bár a jól ismert és sokat foglalkoztatott Ybl már 1883-ban benyújtotta több változatban kidolgozott terveit, a munkálatok megkezdésére - az új szárny megalapozására - különféle kisajátítási problémák miatt csak 1890 nyarán kerülhetett sor. 1891 januárjában Ybl elhunyt. Művét - kisebb

49