Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

puha homokkő figurákat a Kiscelli Múzeum őrzi. Feljebb, a felhők között angyalok röpdösnek, a pillér tetején pedig a Szentháromság trónol.

A szoborállítás előzményeit, körülményeit a párkány alatti domborművek beszélik el. „Illusztrálják” a járvány borzalmait, elénk idézik a bűnbánó Dávid király alakját, akihez az Úr, megkönyörülvén rajta, angyalt küld a veszély elmúltának jó hírével, s végül bemutatják, hogyan épült az emlékoszlop.

A domborműveket Hörger Antal faragta. (Az ő keze munkáját dicséri a vízivárosi Immaculata- szobor, amely jelenleg - megújulva - a Mária teret díszíti.)

1916-ban, IV. Károly koronázásakor Pogány Móric tervei szerint a szobor köré korlátos, bábos, neobarokk emelvényt állítottak a király eskütételéhez - de csak ideiglenes anyagból. 1925-ben az emelvényt újrafaragták mészkőből, és véglegesen a szoborhoz csatolták.

A Szentháromság tér nyugati oldalán álló régi városháza is gótikus alapokon épült. Kapualjában szép csúcsíves ülőfülkék idézik az elmúlt korokat. Venerio Ceresola császári építőmester három kisebb középkori ház maradványainak felhasználásával emelte 1692-ben az északkeleti szárnyat. (Ceresola 1686 óta működött Budán, több házat épített a mai Dísz téren, sőt felállította a budai kőműves és kőfaragó céhet. Közismert és méltán elismert mester lévén 1700-ban a polgármesterhelyettesi tisztséget is betöltötte.) Más források az építkezés kezdetét 1702-re teszik. A bővítési munkálatok Johann Hölbling, vagyis Hölbling János, budai szenátor és Úri utcai háztulajdonos nevéhez fűződnek. 1710. június 6-án már sor kerülhetett az első tanácsülésre.

1714-ben a városháza első emeletén kis kápolna is volt, melynek kőművesmunkáit Hölbling végezte, az oltár szobordíszeit Hörger Antal faragta. A kápolna megépítését az tette szükségessé, hogy a polgárság kérte: alamizsnás Szent János

37