Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

törökök szerint előrevetítette a keresztény császári csapatok győzelmét. (A templom loretói kápolnájában áll is egy vörös márvány Szűz Mária- szobor, de az valószínűleg későbbi, talán 1715 körüli lehet.)

A templom a XVIII. században a ferenceseké, majd a jezsuitáké volt. 1867-ben, a kiegyezés után itt koronázták meg I. Ferenc Józsefet és Erzsébetet. Az 1896-os millenniumi ünnepségek előkészületei során aktuálissá vált a templom helyreállítása, s hogy térhez és levegőhöz jusson, a barokk épületek közüli kiszabadítása is. A munkálatokat már 1874-ben megkezdték. Schulek Frigyes építész a templom XIII. századi arculatát óhajtotta rekonstruálni. Ennek érdekében feláldozott több későbbi épületrészt (például boltozatokat, XV. századi gótikus mellékszentélyeket), illetve azokat saját elgondolása szerint építette újjá. A sérült építészeti tagozatokat, oszlopfőket, gyámköveket azonban múzeumba vitette, illetve hú és ép másolatokkal helyettesítette. Néhány eredeti töredék az altemplomban (kriptában) látható.

Székely Bertalan és Lotz Károly freskói és üvegfestményei díszítik a belső tereket. A XIX. század jeles mesterei a magyar történelem fontos eseményeit és a velük összefüggő csodás legendákat, valamint a magyar szentek életének valóságos vagy legendás jeleneteit ábrázolják. A szoborműveket Mikula Ferenc alkotta. A Mátyás-templom gazdag múzeumi gyújteményének kőemlékei, kincstárának liturgikus ötvöstárgyai, textíliái, szobrai jól illusztrálják az épület XX. századig ívelő történetét.

A Halászbástya magas, csúcsos sisakú, aránylag alacsony, tömzsi tornyokból, árkádos folyosókból és lépcsőkből szerkesztett látványos és romantikus együttesének déli tornyai előtt Stróbl Alajos alkotása, Szent István lovas szobra áll (1906).

A szoborállítás gondolata 1863 óta foglalkoztatta a közvéleményt, sőt gyűjtés is indult. Egyesek úgy vélték, hogy a szobor legalkalmasabb

34