Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

és bemutató Telefonja Múzeum kapott helyet benne.

Az egykori ferences kolostorban (Úri utca 53. szám) raboskodtak a Martinovics-féle királyellenes, köztársaságpárti összeesküvés vádlottjai, így Kazinczy Ferenc is. 1867-ben itt volt a belügyminisztérium. Ma a Magyar Tudományos Akadémia intézetei találhatók az épületegyüttesben.

Az 53. szám oldalhomlokzata előtt áll az egykori Iskola (ma Hess András) térről áthelyezett Artemisz-kútszobor, amelyet ismeretlen művész Praxitelész gabi Artemisze nyomán (Louvre) faragott. (Néhol az irodalomban Hébe-kút néven szerepel.) 1923-ban a szobrot a Kapisztrán térről vitték a Hess András térre, de amikor ott XI. Ince pápa szobrát felállították, Artemisz egy gimnázium udvarára került. 1967-ben állították mai helyére.

Két középkori, 1686-ban elpusztult lakóház helyén állt az az épület (Úri utca 64-66.), amelyet a XVIII. század elején a Skóciai Miasszonyunkról elnevezett bécsi Szent Benedek-rendi apátság épített újjá. 1924-ben Bárczy István polgármesteré volt. 1938-ban átalakították a német követség számára.

Sétánk végéhez érve a Petermann bíró utcán keresztül visszatérhetünk a Bécsi kapu térre.

Harmadik séta

SZENTHÁROMSÁG TÉR

A Bécsi kapu térről a Táncsics Mihály utcán keresztül jutunk a Szentháromság térre. Itt áll a Nagyboldogasszony- (közkeletű nevén Mátyás-) templom. Az eredeti háromhajós bazilika 1255 és 1269 között épült, később a német polgárok plébánia- temploma volt. Rangját mutatja, hogy 1309-ben itt koronázták meg Károly Róbertét. 1370-ben, Nagy Lajos idejében készült az új, úgynevezett Mária kapu, a hazai gótika egyik kiváló alkotása. A díszítőelemek, dekoratív plasztikák realisztikus

32