Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

rül, az új, divatos stílus, a klasszicizmus előírásai szerint. Szerencsére a díszesen faragott, lóhereíves ülőfülkék megmaradtak. A szomszéd ház nevezetessége napjainkba vezet át: itt élt és dolgozott Mikó András, az Operaház főrendezője, zeneművészeti főiskolai tanár.

Az Úri utcából az Országház utca felé vezető ösz- szekötő utcácska (Dárda utca) érdekessége a szabadon álló falmaradvány, az egész negyed legrégibb emléke: legalsó rétegei a XIII. századból valók. Talán IV. Béla uralkodása idején emelték a házat, amelyből az idők múlásával mindössze egy terem boltozatos oldalfala és néhány levéldíszes gyámkő maradt fenn.

Augusz Antal báró (1807-78) Tolna megye főispánja, Liszt Ferenc legjobb magyarországi barátja, titkára, ügyeinek előmozdítója lakott az Úri utca 43. szám alatt. Nem messze, az utca túloldalán pedig Széchenyi Zsigmond (52. szám) 1927 és 1964 között, leszámítva azt az időt, amíg az ötvenes években kényszerlakhelyen tartózkodott - a köznyelvben ezt kitelepítésnek nevezzük... Négy világrészt járt be, vadász- és gyújtőútjain majdnem teljesen pótolta a Nemzeti Múzeum 1956-ban elpusztult Afrika-gyújteményének anyagát. Úti élményeiről élvezetes stílusban megírt könyvei hat nyelven jelentek meg.

Az Úri utca 54-56. szám alatt 1760-ban Miller János Ferdinánd, ügyvéd, városi főjegyző, pozsonyi országgyűlési követ lakott (akinek latin nyelven írt munkája felöleli Buda város történetét az 1242-től 1760-ig terjedő időszakban). A homlokzat barokk fülkeszobrai valószínűleg a XVIII. század közepéből származnak.

A prímási palotát (62. szám) 1874-ben vette meg Scitovszky János esztergomi érsek. A copf stílusú homlokzaton valósággal uralkodik a gyönyörű kovácsoltvas ráccsal díszített emeleti erkély.

Templom és kolostor volt az utca túloldalán, a középkori falmaradványokon nyugvó, s az Országház utca 28. számú házzal egybeépült Úri utca

30