Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
A szomszéd házban (Szentháromság utca 9-11. szám) működő Fehér Galamb vendéglőt bizonyos Kari Siebert nyitotta meg, valószínűleg az 1850-es évek végén. Ekkorra már enyhült a Bach-korszak osztrák elnyomása. I. Ferenc József ugyanis Solferinónál vereséget szenvedett a Garibaldi önkénteseivel megerősített olasz csapatoktól, és elveszítette Fiemont tartományt. Magyarország feletti hatalmát megtartani óhajtván kissé enyhítette az osztrák jelenlétet, és menesztette a hírhedt Bach Sándor belügyminisztert. A hagyomány szerint erre való tekintettel választotta Siebert cégérül a békét hirdető-szimbolizáló fehér galambot. A Szentháromság utca végén, valójában az itt kissé kiszélesedő Úri utcán, a régi városháza nyugati homlokzata előtt Hadik András lovas szobra áll, ifj. Vastagh György műve (1937). A tábornagy, Mária Terézia császár- és királynő szolgálatában a porosz Nagy Frigyes ellen irányuló hadjáratában 2500 huszárral és 2000 gyalogossal 1757-ben elfoglalta Berlint (ez azonban nem volt elegendő a gazdag Szilézia tartomány vágyott visszaszerzésére). A szobor talapzatában, egy üvegtokban elhelyezték az 1702-ben felállított ezred valamennyi hősi halottjának nevét tartalmazó jegyzéket - egészen 1918-ig! Forduljunk vissza, és az Úri utcán végigsétálva térjünk vissza kiindulópontunkhoz, a Bécsi kapu térre! A Várnegyed egyetlen kétemeletes gótikus palotája (Úri utca 31.) különösen arányos elrendezésű, csúcsíves ablaksorával, az elegáns pálcatagos ablakkeretekkel és könyöklőkkel emelkedik ki szomszédai közül. Jó érzékkel vásárolta meg 1696-ban Hölbling János építőmester, budai szenátor, aki a városháza épületén is dolgozott, a budavári második Szentháromság-emléket építette, sőt a királyi palota újjáépítési előmunkálataiban is részt vett. A 31. és 33. szám között - szintén két emelet magasságban - gótikus falmaradvány emel28
