Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

tása (1859). A szobor eredetileg a régi, majd a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház előtt állt, jelenlegi helyére 1971-ben került.

Az Országház utca 14. Ferenczy Istvánnak (1796- 1856), a magyar szobrászat úttörőjének háza volt. 1834-től 1846-ig élt itt, majd szülővárosába, Rimaszombatba vonult vissza. (Még Rómában, 1820-22-ben faragta fehér márvány Pásztorlánykaját, amelyet pártfogójának, József nádornak ajánlott. A Szép Mesterségek kezdete címen is ismert szobor ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.) A művész emléktáblája Sidló Ferenc alkotása (1932). A házat mai, kétemeletes formájára a következő tulajdonos, Tenzer Károly építtette át.

A Fekete Holló vendéglő - bizonyosan Mátyás király címerállatáról kapta a nevét - szép kis copf stílusú épület egyik épen maradt gótikus helyiségében működik (10. szám). A kapu fölött egykori tulajdonosának, Mócsy Károly városi chirurgus- nak (sebész) a címere látható, melyet büszkén faragtatott ki 1802-ben, mikor az uralkodótól nemességet kapott.

Az Országház utca 9. számú házon a domborműves bronztábla Nebojsa Mitric szerb művész alkotása, 1987-ben Belgrad város ajándékaként került Budapestre. Lázárevics István szerb fejedelemre emlékeztet, aki Zsigmond király szövetségese és

Szökőkút medencéjének töredéke az Országház ütca 14. számú házból

25