Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
All. szám klasszicista jegyeket mutató homlokzatát egy barokk Szűz Mária-szobor (másolata) díszíti. 1850 és 1883 között Rupp Jakab tudós levéltáros, történetíró, a „két főváros”, Buda és Pest történetének jeles kutatója lakott itt. (1868-ban kiadott Buda-Pest és környékének helyrajzi története című nevezetes munkája számos, másutt már fel nem lelhető adattal segíti a kutató munkáját, de olvasmánynak is élvezetes. Reprint kiadása 1987-ben jelent meg.) A Várnegyed épületeinek már ismeretes „előéletét” illusztrálja a Fortuna utca 14. számú ház is. Kőkeretes kapuja barokk, homlokzatát zárt barokk erkély díszíti, de az évszázadok viszontagságai közepette is megőrzött néhány középkori részletet: az egyik gótikus kapukereten a Dózsa-féle parasztháború kirobbanásának évszáma - 1514 - olvasható. A Fortuna utca 17. barokk épülete amolyan „művészház”-féle lehetett a XVIII. században. Kezdetben Erdinger János Lajos kőfaragó szobrász, majd a salzburgi Schwarzinger Tamás lakott itt, aki az olasz Amini Antallal együtt Ungleich Fülöp mellett dolgozott a budavári Szentháromság-szobor munkálatain. Amini az ornamentális elemeket faragta. Az 1709-ben tulajdonos Landtrach- tinger János Gáspár festő a szobrok festését és aranyozását végezte. Ő később városi hivatalt is betöltött, 1741-ben, II. József születésekor pedig ő készítette el a diadalkaput. (Az ünnepség díszlövésekkel kezdődött, hálaadó körmenettel folytatódott, és a városháza előtti szökőkutakból vörös- és fehérbor folyt a nép számára...) Második séta PETERMANN BÍRÓ UTCA - ORSZÁGHÁZ UTCA - SZENTHÁROMSÁG UTCA - vissza: ÚRI UTCA A Bécsi kapu térről nyugat felé haladva elmegyünk a Magyar Országos Levéltár épülete előtt. A Peter21
