Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Különféle „államellenes” (vagyis Habsburg-ellenes, hazafias) tevékenységért itt szenvedett fogságot Wesselényi Miklós, Táncsics Mihály (ő két ízben: 1848-ban és 1860-ban is), valamint Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Czuczor Gergely. Táncsicsra és Kossuthra domborműves tábla emlékeztet: Istók János (1948), illetve Berán Lajos (1940) munkája. Még Jókait is elítélték 1863-ban egy sajtóvétségéért, mert A Hon című lapjában gróf Zichy Nándornak a Schmerling-rendszert bíráló cikkét megjelentette. Az ítélet egyévi tömlöc nehéz vasban és ezer forint bírság volt (ennek kifizetését Zichy Nándor vállalta magára). Végül csak egy hónapot kellett töltenie az „államfoglyok” státusában.

Táncsics - rá emlékeztet az utca neve és Varga Imre egészalakos, álló szobra (1968) a Bécsi kapu előtt, a várfal tövében - itt írta meg egyik, város- fejlesztési szempontból is rendkívül érdekes, Fővárosunk című könyvét. A házban a második világháború előtt a pénzügyminisztérium működött, ma az épület amerikai tulajdonban van.

A méltóságteljes, szép barokk Erdődy-palota (Táncsics Mihály utca 7.) Nepauer (Nöpauer) Máté tervei szerint, 1750-69 között épült. Valójában két középkori ház helyén emelkedik, 1696-ban Bernardo Feretti szobrász és kőfaragó, a budai első Szentháromság-emlék építőjének tulajdona volt. Schoen Arnold várostörténész, a Budapesti Történeti Múzeum egykori igazgatója úgy tudja, hogy a kapu pillérein kétoldalt látható férfimaszkok Nepauer arcvonásait őrzik (vagyis önarcképek). 1800-ban a tulajdonos gróf vendégeként itt lakott Beethoven, amikor a Várszínházban kürtszonátájának zongoraszólamát játszotta. 1912-ben Hatvány Józsefé volt a ház, díszes címere az oromzatban ma is látható. 1984 óta itt működik az MTA Zenetudományi Intézete és a Zenetörténeti Múzeum, melynek alapját az 1969-ben létrehozott Bartók Archívum képezi. Állandó kiállításán különleges XVIII-XX. századi hangszerek láthatók, és megtekinthetők Bartók Béla eredeti kéziratai is.

14