Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

nagy zsinagóga gótikus kőfaragványai mellett okleveles és tárgyi emlékekkel mutatja be a bu­dai zsidóság életét. A ház érdekessége még, hogy az udvaron az első tulajdonos család gazdag, első­sorban római kori régészeti gyűjteményéből szár­mazó feliratos oszlopok voltak befalazva, a kertben pedig a pesti Invalidusok háza (a mai Városháza) díszítőplasztikái közül származó, Herkulest, illetve Cerest ábrázoló barokk szobrok álltak. A szomszédos 21. számú ház homlokzatát római kori domborművek díszítették (korábban a 23. számmal közös homlokzata volt). A tulajdonosvál­táskor, 1869-ben, Ybl Miklós végzett belső átalakí­tásokat. Copf stílusú füzérek között elhelyezett turbános török fej díszíti a 24. számú ház kapuját. Bent a középkori eredetre utaló ülőfülkék, az emeleten, szintén gótikus boltozaton egy XIV. századi, tánc­jelenetet ábrázoló freskótöredék került elő (ez, levá­lasztva, ma a Budapesti Történeti Múzeum kiállí­tásán látható). A házak külső falfelületén már csak az időjárás viszontagságai miatt is kevés festett díszítés ma­radt fenn. A Táncsics Mihály utca 16. számú épület 1720 körüli emeleti homlokzata kivétel: még halvá­Törökfejes kapü (Táncsics Mihály ütca 24.) 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom