Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

nagy zsinagóga gótikus kőfaragványai mellett okleveles és tárgyi emlékekkel mutatja be a budai zsidóság életét. A ház érdekessége még, hogy az udvaron az első tulajdonos család gazdag, elsősorban római kori régészeti gyűjteményéből származó feliratos oszlopok voltak befalazva, a kertben pedig a pesti Invalidusok háza (a mai Városháza) díszítőplasztikái közül származó, Herkulest, illetve Cerest ábrázoló barokk szobrok álltak.

A szomszédos 21. számú ház homlokzatát római kori domborművek díszítették (korábban a 23. számmal közös homlokzata volt). A tulajdonosváltáskor, 1869-ben, Ybl Miklós végzett belső átalakításokat.

Copf stílusú füzérek között elhelyezett turbános török fej díszíti a 24. számú ház kapuját. Bent a középkori eredetre utaló ülőfülkék, az emeleten, szintén gótikus boltozaton egy XIV. századi, táncjelenetet ábrázoló freskótöredék került elő (ez, leválasztva, ma a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán látható).

A házak külső falfelületén már csak az időjárás viszontagságai miatt is kevés festett díszítés maradt fenn. A Táncsics Mihály utca 16. számú épület 1720 körüli emeleti homlokzata kivétel: még halváTörökfejes kapü (Táncsics Mihály ütca 24.)

12