Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Az épület helyreállítása az 1960-as évek elején fejeződött be.

A „kalapos király”, II. József uralkodása idején, a XVIII. század vége felé épült a Bécsi kapu tér 5. számú ház, copf stílusban. (Ez a stílusirányzat az uralkodó hivatalnokainak copfos parókáira emlékeztető, jellegzetes, fonott füzéres homlokzati díszeiről kapta a nevét.) A ház 1825-től Szeth Kristóf budai városkapitány tulajdonában volt, a több mint fél évszázaddal fiatalabb szomszédos (6. számú) épülettel együtt. Emeleti szoborfülkéjében az egyik igen népszerű, a pest-budai védőszentek között tisztelt Nepomuki Szent János, a gyónási titok vértanúja közel háromszáz esztendeje figyeli a tér egyre erősödő forgalmát.

Grigely József piarista tanár a klasszikus görögrómai kultúra kiváló tudósa és számos, az uralkodóházat dicsőítő alkalmi költemény szerzője volt. Megénekelte többek között József nádor és Alexandra Pavlovna házasságát (1800), Károly főherceg Budára érkezését is. Bécsi kapu tér 7. szám alatti háza homlokzatán a kettős ablak felett középen Pállasz Athéné domborműves alakja áll, körülötte medaillonokban klasszikus szerzők portréi: Vergilius, Cicero, Livius, illetve Quintilianus, Seneca és Szókratész. Az egykori kőszobrász még a tudomány és a művészet allegorikus domborműveit is megmintázta. Lehet, hogy ez a látvány késztette 1932-ben Hatvány Lajost a ház megvásárlására... 1938-ig működött itt „irodalmi szalonja”.

A Bécsi kapu tér közepén Pásztor János Kazin- czy-kútja áll. A mécses lángját őrző leányalak Kazinczy Ferenc irodalomszervező és a magyar nyelvet védő-ápoló tevékenységére utal. A talapzaton szerényen húzódik meg az író domborműves portréja (1931). Nem messze innen, a mai Úri utca 53. szám alatt állt Kazinczy egykori börtöne - talán ezért került ide az emlékkút. (Kazinczyt a Martinovics-féle jakobinus, köztársaságpárti összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1795. május 8-án halálra ítélték, de kegyelmet kapott, ami ez eset10