Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
kitartó szervezési és gyűjtőmunkát igényelt, hiszen régészeti, történeti, irodalmi, képzőművészeti, városrendezési és építészeti, technikai és közigazgatási vonatkozású tárgyak, illetve műalkotások felkutatására, megszerzésére, kiállítására és dokumentálására volt szükség. Végül, 1907-ben megnyílt a Fővárosi Múzeum, melynek Kuzsinszky 1912-ig, majd 1921-től 1934-ig igazgatója volt. 1937-ig az Aquincumi Múzeumot — a Fővárosi Múzeum régészeti osztályát - is vezette. A mai múzeumi szervezet felépítése a Kuzsinszky-féle konstrukción alapszik. Emléktáblája — elődje, az aquincumi ásatásokat megkezdő Torma Károly, valamit tanítványa, az 1922-ben ide kinevezett Nagy Lajos régész domborműve között - nagy tudással és szakértelemmel, ügyszeretettel párosult áldozatos lokálpatriotizmusát hirdeti. A Kalevala festője: Gallen Vikár Béla, a Kalevala fordítója 1905-ben megkeresi Gallen-Kallelát, a már hírneves finn festőművészt, hogy felkérje-inspirálja nemzeti eposzuk illusztrálására. Magyarországon a festő-grafikus — sőt, ma közkeletű kifejezéssel élve: designer — Gallen neve nem ismeretlen. A magyar művészek az 1900-as párizsi világkiállításon találkozhattak műveivel: országa kiállítópavilonját díszítő freskói éppen a Kalevala néhány jelentősebb történetét ábrázolták. Kettős nevét finn „festőrokonunk'1 az 1890-es évektől használta. Egyes források szerint édesapja változtatta meg nevét: felcserélve az ősi finn Kallelát a svéd Gallennel, a művész azonban — mintegy nemzeti hovatartozását hangsúlyozva - visszavette azt. 1906-ban a budapesti nemzetközi képzőművészeti kiállításon Finnország jeles mesterek hatvannégy művével képviseltette magát. Gallen tizenhét alkotásával szerepelt. Közöttük volt Maxim Gorkij portréja is („mely csupa élet, erő és kifejezés" — írja egyik kritikusa, Alexander Bernát). A nagy orosz író emigrációba vonulva, Finnországon keresztül utazott, ahol a neves építésznél, Saarinennél rejtőzködött. („Van itt egy Saarinen nevű építész... igazi zseni - írja Gorkij feleségének. Háza is a szépség csodája, stílusa pedig roppant eredeti - egészen meseszerű. Nagy művész Akseli Gallen is, s általában azt mondhatjuk, hogy ez a kis ország a nagy emberek országa.’’) Gorkijt „egyetemi 71
