Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

nyegesebbet." Végül kedves humorral hozzáteszi:....ha ennyi qualitás, erény,

bölcsesség, kiválóság dacára mégis szeretünk téged, Fényes bácsi — valóban rendkívüli embernek kell lenned’’.

Pannónia és Dácia kutatója

A Fővárosi Múzeum megalapítójának arcvonásait az Aquincumi Múzeum (III., Szentendrei út 139.) falán elhelyezett emléktáblán Ispánki József mintázta meg 1944-ben. Ekkor Kuzsinszky Bálint születésének 80. évfordulója volt, s a főváros illetékesei a háborús események közepette is találtak módot a megemlékezésre. A tábla felirata természetesen latin — hisz régészről van szó, aki elsősorban az aquincumi római kori ásatásokkal s a leletek feldolgozásával foglalkozott. (... QUI PLURIMA AQU1NCI MONUMENTA D1EI IN LUMEN REDDIDIT... - kissé szabadon értelmezve: ... segítségével Aquincum mindennapjainak számtalan emléke került napvilágra...).

Tudományos pályafutását 1887-ben Torma Károly segédjeként kezdte, majd már a következő esztendőben az ásatások vezetője lett. Ásatásainak eredményeiből az Óbudai Krempel-malomban rendezett kiállítást. Ebből nőtt ki a főváros régészeti múzeuma, mely a millenniumra készülő ország jelentős építkezései - a budai Vár, az Erzsébet híd - során előkerülő római kori emlékeket befogadta és bemutatta. Épületét — római kori példák alapján — Orczy Gyula tervezte. Előcsarnoka oszlopos, a fal lábazatába különböző római istenségek tiszteletére állított oltárköveket helyeztek el. A nagyterem a pompeji házak falfestményeinek hangulatát idézte. „Legbecsesebbek a kőemlékek és felirataik’’ — írta 1894-ben, a múzeum megnyitása alkalmából a Vasárnapi Újság. Emellett falfestménytöredékek, apró tárgyak (sírleletek) is láthatóak voltak. „Egy női sírból kis toalettdoboz került elő, bronzveretei meg is maradtak... mellette orsó, fából faragott karperec és csontfésű; töredékes betűiből kihámozom még a feliratot: Utere feliciter — használd egészséggel’’— meséli élményeit Révay József.

Az epigráfia — a feliratokkal foglalkozó régészeti szakágazat — különösen kedves volt Kuzsinszky előtt. Az ókori történeti tanszékre kerülve (1901) előadásaiban mindenekelőtt Pannónia és Dácia emlékeinek vizsgálatára fordított figyelmet, s ezen belül a feliratos kútfők tárgyalására. 1914-től 1930-ig az érem- és régiségtan tanszéken működött. Emellett készítette el részletes

69