Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

■ Kozma Sándor Juititiája

(Stróbl Alajoó, 1882)

Az ezüst szobrocska a sarkalatos erények közé tartozó igazságosságot testesíti meg egy többlépcsős talapzaton trónoló római patríciusnő alakjában - és Kozma Sándor ügyészi (és emberi) lelki tulajdonságaira utalva - a közismert Justitia-ábrázolást kissé átformálja. Szeme nincs bekötve, tisztán óhajtja látni az előtte lezajló eseményeket. Kardját térdén nyugtatja, bal kezében mérleget tart, erre - s még inkább a törvénykönyvre - támaszkodik. Bár a szobor a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható, történetét és emlék mivoltának sajátosságát kevesen ismerik.

Justitia őrzi Kozma sírját is. A síremlék tervezésére hirdetett nyílt pályázatot 1902-ben Kallós Ede nyerte, aki az istennő koronás fejét római oszlopra helyezte. Az oszlop tövében gyászba borult férfialak ül. Viselete - tógája - is a jogtudományok alapjául szolgáló római jogra utal. Lábánál a törvénykönyv, támasz és biztosíték. A sírfelirat egyszerűen és tömören foglalja szavakba „az első pesti királyi főügyész" tevékenységének értelmét és jelentőségét: „Az igazság és emberszeretet apostola. A magyar jogérzet megtestesülése. A királyi ügyészség apja és mindörökké vezérszelleme.''

53