Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

kitünteti őt" - olvasható a dokumentumban. Irinyi űr ekkor még csak huszonöt esztendős, de tudományos műltja már jelentős. Debreceni jogi tanulmányok után a bécsi Polytechnicum hallgatója. Egy tanórai kísérlet adja számára az ötletet a zajtalan foszforos gyufa felfedezéséhez. Ennek gyártási jogát eladja, s hároméves németországi tanulmányútra megy. Egy müncheni gyógyszerész, bizonyos Tillmietz jóvoltából 1815-től már ismeretes ugyan a dörzs- gyufa, ez azonban rendkívül balesetveszélyes, robban, égési sebeket is okozhat. Irinyi a gyufa alapanyagának összetételét változtatja meg, s ezzel „forradalmasítja" az előállítását. Nevezetesen: a foszforhoz kálcium-klorát helyett ólom-hiperoxidot ad. Ezen anyagok „együttes fellépése bizonyságos" - gyújtója is „biztonsági" lesz (1836).

Tanulmányútjáról hazatérve 1839-ben a terézvárosi Nyár utcában nyitja meg műhelyét, de nemsokára — 1841 áprilisában — a józsefvárosi Ősz és József utca sarkán lévő épületbe költözik át. Néhány hónap elteltével a mai Március 15. téren dolgozik, de mivel a hatóságok tűzveszélyesnek (!) minősítik, az üzemét megszünteti, illetve eladja. Inkább kémiai tárgyú cikkeket és tankönyvet

ír. (Az I. rész 1846 végén jelenik meg Nagyváradon.)....érdekes ember volt,

de nem ebbe a világba való — írja róla 1910-ben Hankó Vilmos. — Találmánya révén lehetett volna fejedelmi vagyonnak az ura, ha túlzott szerénysége nem idegenkedett volna attól, hogy tudományát pénzre váltsa."

Szakirodalmi tevékenységének egyik jelentős területe az elemek és vegyü- letek nevének magyarítása. Érdekes előadást tartott a Természettudományi Társulatban 1842. április 13-án — közli Szőkefalvi Nagy Zoltán és Táplányi Endre tanulmánya -, ahol ismertette nyelvújítási javaslatait. így például a színes vegyületekkel rendelkező vanadium izineny, a nehezen (ímmel-ámmal) vegyülő tantál imany, az oxigén éleny lehetne, az arzén pedig (mivel Irinyi kissé morbid megjegyzése szerint nem csak egereket és férjeket (!) irt, hanem — jó bihari kiejtés szerint — általános „mireg": mireny.

Gyújtógyára 1848-ig működik, majd Kossuth, emlékezve kiváló „műtani és vegykém" képzettségére, megbízza a nagyváradi lőpor- és ágyúgyár vezetésével. Tevékenységét néhány hónapi börtönbüntetéssel „ismerte el" az önkényuralom, édesanyja temetésén, 1850 januárjában csak szuronyos csendőrök kíséretével vehetett részt. Később a debreceni István gőzmalomnál dolgozott, annak igazgatója is lett.

50