Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
cég lányait tanítja zongorázni és hárfázni, 1857-ben háromfelvonásos alkalmi operát ír Erziébet címmel, Ferenc József és Erzsébet első magyarországi látogatása tiszteletére. A Bánk bán szövegkönyvét Egressy Béni írja. Petur bán híres bordala Vörösmarty versére már 1844-ben készen volt. Liszt különösen nagyra értékelte e művet, melyben Erkel a magyar zenét európai rangra emelte. Kettőjük együttműködése egyébként eléggé régi keletű és szorosnak is mondható. 1856-ban Liszt Eiztergomi miiéjét Erkel vezényli, s az 1875-ben megnyitott Zeneakadémia igazgatójaként és zongoratanáraként az elnök Liszt „jobb keze". Jeles tanítványai — Aggházy Károly, Thomán István és mások- gyakran adnak „zenészed reggélyeket" (matinékat). Mindemellett megírja 1862-ben a Sarolta, 1867-ben a Dózia György, 1874-ben a Brankovia György című operáját. Az litván király azonban már nem készül el az Operaház megnyitására, nagy sikerű bemutatója csak egy évvel később, 1885-ben lesz. „...mindent feltalálunk eszményítve, megnemesítve Erkel dalműveiben, ami magyar, ami a miénk" - írja Jókai 1888-ban az ötvenéves karnagyi jubileum alkalmával. Erkel megérte, hogy felállították szobrát az Operaház főbejáratánál — a másik oldalra Liszt került. Stróbl Alajos műve az öregedő, gondokban megfáradt mestert ábrázolja, zsinóros magyar ruhában, kissé előredőlve, szinte a járókelők felé hajolva. Halála után négy évvel a ferencvárosi Három pipa utca vette fel a zeneszerző nevét. Az IX., Üllői út 17. számú ház Erkel utcai oldalán 1960-ban elhelyezett táblát Veszély Jelena tervezte. A műemlékvédelem atyja A Hilton Szálloda szomszédságában, az egykori Vörös Sün fogadó oldalhomlokzatával átellenben, egy saroképületen, szemmagasságban, keretes bronz férfiportré látható. 1972-ben, a Magyarországi Műemlékek ideiglenes Bizottsága megalakulásának centenáriumán a munkásságát folytató intézmény, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tisztelgett a portréval alapítójának emléke előtt. A budai bíró egykori házának Ibolya utcai frontján elhelyezett képmás — Schaár Erzsébet szobrászművész munkája - a tudós régész, művészettörténész, építészettörténész Henszlmann Imrét ábrázolja. 39
