Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

viselt magyar ruhát, meg-meglátogatta a Széchenyi-, a Károlyi-családot, gyermekeit is oktatta a magyar nyelvre. Ezt nem felejtette el az udvar - mikor József nádor 1847. januárban meghalt, azonnal el kellett hagynia az országot, egy Bécs környéki kastélyt jelöltek ki tartózkodási helyéül. Áprilisban még hazalátogatott, de itt maradt jó embereivel csak titokban levelezhetett. Magyarbarát volta mellett erőteljesen támogatta az evangélikus vallás követőit, s ez a bécsi udvar számára csaknem elviselhetetlen volt.

A nádorné juttatta templomhoz a budai evangélikus gyülekezetei, amelynek először budai palotájában adott lehetőséget istentiszteletek tartására. (A teológiában jártas, a görög, héber nyelvet ismerő, művelt, buzgón vallásos hercegasszony családjában is rendszeres bibliaolvasást tartott, jó kapcsolatban volt Banhoffer és Székács lelkészekkel, sőt — a rossz nyelvek szerint — még a csemegéstányérokra is bibliai idézeteket festetett.)

Ez az első templom a Dunára vezető déli várfal úgynevezett vízikapuja mellett állt, nagyjából a honvéd főparancsnokság mai romos épülete helyén, s egészen 1895-ig itt működött. Az 1846. szeptember 26-án felszentelt tornyos Istenháza Kimnach Lajos tervei szerint épült, kincstárában a főhercegnő adományaként egy csiszolt díszítésű velencei kristályfeszületet is őriztek.

Emberbaráti cselekedetei hosszan sorolhatók: a Hermina nádorné által 1817-ben alapított Asszonyi társaságot mint Pesti Jótékony Nőegyletet folytatta, erőteljesen támogatta - főleg vidéken - az evangélikus iskolák létrehozását, segítette Brunszvik Terézt az első magyar kisdedóvó intézet megnyitásában, védnöke volt a nádor által alapított vakok intézetének.

A főhercegnőt 1855-ben helyezték végső nyugalomra a várbeli nádori kriptában: József nádor reprezentatív, Zala György faragta síremléke mellett áll egyszerű, dísztelen szarkofágja. Emléktábláját a Dorottya utca elején 2001- ben avatta fel a budai evangélikus gyülekezet, a nádor ükunokája, Habsburg- Lotaringiai Mihály jelenlétében és köszöntő szavaival.

Ferenczy István hazafias művei

Ferenczy István — ahogy saját magát annak idején még a családi levelezésben is nevezte: „a Művész" — emléktáblája a róla elnevezett belvárosi utca 26. számú házán áll, a Magyar utca sarkán. Kóbor Elek mintázta a dombor26