Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
Kisebb-nagyobb zökkenők után 1833-37 között itt játszott a legjelentősebb, Kassáról érkezett vándor színtársulat. 1833. július 7-én léptek fel először, a Boa- kai litván, avagy az egyenes lelkű hazafi című „harcias játékkal". Október 27-én, a Benjámin című darabban, Nina szobaleány szerepében mutatkozott be Laborfalvi Róza leányasszony. A színházat ekkor Fáy András és Döbrentei Gábor igazgatta. Mivel pedig a Döbrentei szerkesztette Crdélyi Múzeum hirdette meg 1814-ben azt a drámapályázatot, melyre Katona József (maga is műkedvelő színész, majd kényszerűségből Kecskemét ügyésze) benyújtotta a Bánk bánt (amelynek elbírálásáról semmiféle választ nem kapott, s amely 1820-ban jelent meg nyomtatásban) — késői jóvátételként a darabot Kassa és Kolozsvár után 1835. február 27-én bemutatták. A szerző azonban ezt már nem érte meg. Fellépett itt Déryné Széppataki Róza, Kántorné, Lendvay, Lendvayné Hivatal Anikó, Megyeri Károly, Szentpéteri Zsigmond — az 1837-ben megnyíló Nemzeti Színház alapító tagjai. ■ Beethoven zongorára éi kürtre irt izcnátája 1800. májúi 7-én hangzott el a Várszínházban mm ITT, AZ EGYKORI BUDAI TEÁTRUMBAN ADOTT KONCERTET 1800. MÁJUS 7.-ÉN BBFs Ludwig EzTA TÁBLÁT A 200. ÉVFORDULÓN ÁLLÍTOTTA A FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE 23
