Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

mint kényszernek tűnt a tervezők számára. „A dorozatban épített típudházak együtteóe, meglelő épüietcóoportodítáddal éd néhány elem variálá&ával, valamint azok változatod izínezé&ével dehol óem kelti a iivár egyhangúság érzé&ét" - írja a Buváti tízéves jubileumára (1959-ben) megjelent kiadvány. Hogyan értékeljük ma a főváros első 1956 utáni nagylakótelepét? Alapvetően pozitívan. Talán nem maradok egyedül a véleményemmel, amikor azt állítom, hogy a József Attila-telep kiállta az idő próbáját. A parkosított környezet és a házak többsége egész jó állapotban van, ez is a működőképességet jelzi. Szerencse, hogy a lakóházak nagyobb része négyemeletes, így a telep magassága és léptéke elviselhető maradt. Azt a hibát, amit Heim Ernő már 1963-ban szóvá tett - tudniillik, hogy az épületek tül sűrű és kötött elrendezése folytán az elemek fedésbe kerülnek, és falszerűen zárt városképet adnak — az időközben megnőtt fák kijavították. A növényzet jót tett a telepnek: helyenként szinte meghitt zugokra bukkanunk. Az épületek átgondolt, finom színezésével tovább lehetne javítani az összképet.

A Kelenföldi lakótelep

Budapest első nagy házgyári lakótelepe. A paneles lakótelepek helyét részben a még üresen maradt vagy könnyen szanálható fővárosi területeken (Zugló, Újlipótváros, Óbuda), részben az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt peremvárosokban (Újpest, Kispest, Rákospalota, Békásmegyer stb.) jelölték ki. Kevésbé jó adottságú területek beépítését is tervbe vették. Közéjük tartozott a kelenföldi lapály, amely nemcsak mély fekvése, hanem a magas talajvízszint (a talajvíz a környező keserűvízforrások miatt ráadásul agresszív volt) és a mélyen húzódó teherhordó talaj miatt is igen kedvezőtlen építési területnek számított. Az Etele út két oldalán, a kelenföldi pályaudvartól a Fehérvári útig húzódó 140 hektáros puszta viszont nagyrészt beépítetlen volt.

A lakótelep részletes rendezési tervét — a Buváti házi tervpályázatán I. díjat nyert pályamunkájuk alapján — Kiss Albert és Kovács Balázs készítette 1963- ban. A terv hét-nyolcezer lakás építését irányozta elő mintegy harmincezer lakossal. Bár akkor még nem hoztak döntést arról, hogy Kelenföldön az importált szovjet házgyár termékeit kell felhasználni, a várostervezők eleve nagyüzemi építési módszerekkel számoltak. Háromféle háztípust javasoltak:

63