Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

Lakótelep... baljóslatú szó. Tízszintes panelházak jutnak az ember eszébe, köztük kiégett fű a senki földjén. Alumíniumfalú ABC-áruház, parkolósivatag, rakéta- és földgömbmászóka a játszótéren. Az épületkolosszusok között por­ból és szemétből örvényt kavar a szél. A kései Kádár-korszak tömeges lakás­építése annyira lejáratta ezt a fogalmat, hogy a ma épülő telepeket megkülön­böztetésül „lakóparknak" nevezik. Pedig a lakótelep szónak nem volt mindig ennyire negatív csengése. Gondoljunk csak a Bírák és ügyészek telepére a Kis-Sváb-hegyen, vagy a Wekerle-telepre! A főváros lakótelepeit választva témául, szándékom éppen az volt, hogy eloszlassam az előítéleteket. Mert nem csak Újpalota, Békásmegyer és Gazdagrét jelenti a lakótelepet. A telepszerű építésnek számos egyéb formája létezett. A maguk idején jól szolgálták célju­kat, nagy részük ma is jól működik. Lakóik többnyire szeretnek ott élni. Mindenekelőtt tisztázzuk, mit is értünk lakótelep alatt! A telepít ige jelen­tése-. lakatlan területet benépesít, nincsteleneket földhöz juttat. A telep rokon értelmű a kolóniával, amely nemcsak gyarmati helyzetbe vetett országra utal, hanem idegen környezetben kialakult telepre, nagyüzem által létesített és fenntartott lakótelepre is. Utóbbit szokás volt „munkásgyarmatnak’' nevezni. A „telep" szó tehát magában foglalja a különállást, olyan településrészt jelent, amely a város (vagy falu) hosszabb idő alatt, spontán kialakult szövetétől elkülönül. Olyan együttes, amely egyetlen építési akció során, viszonylag rö­vid idő alatt jön létre, általában meghatározott társadalmi réteg vagy népes­ségcsoport számára, és beépítésmódjában, architektúrájában valamiféle egységre törekszik. Lakótelepnek nevezhetjük a néhány családi házból álló együtteseket, ha egyszerre és egységesen épülnek. Lakótelep az új ház- és la­kástípusokat bemutató mintatelep (ilyenek a Werkbund által, híres építészek részvételével szervezett telepek Stuttgartban, Breslauban, Bécsben, Zürichben és Prágában; vagy nálunk a Napraforgó utcai kislakásos telep). Ide tartoznak a szociális célzattal épített kisebb-nagyobb lakóegyüttesek (a Fugger család által a XVI. századi Augsburgban épített „Fuggereitől” az angol paternalista gyárosok ipari falvain át az 1920-as évek német és holland Siedlung-építke- zéséig), a községi- és állami telepek, végül a munkások, illetve középrétegek önsegélyező akciói révén létesült telepek. Attól függően, hogy kinek épül, beszélünk munkástelepről, bányásztelepről, vasutastelepről, tisztviselőtelep­ről, rendőrtelepről (sőt művésztelepről, bár ezt nem szokás a lakótelepek közé sorolni). A telepszerű építkezés céljából és természetéből következik a 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom