Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Központi Közlönye, a Népózava kemény hangon bírált: „Ha van kerület, amelyet a keresztény kurzusnak csúfolt, sötét reakciós társaság a saját képére formál, ez a kerület az." A Lágymányos, a Szent Imre herceg útja (ma Villányi út) pompázatos klerikális intézményeivel a kurzus hű tükre (1932). A korszak neves történésze, Szekfű Gyula megfogalmazásában (1935): „Trianon neobarokk építészetének a társadalom neobarokk gondolkodásmódja felelt meg."

Az „újbarokk" stílusú templom építkezése 1937-ben kezdődött, felszentelése az Eucharisztikus Világkongresszus évében volt, 1938. november 6-án. A vasbetonvázas, bazilikális, háromhajós, kétoldalt kápolnasoros, egyenes szentélyzáródású épület környezetével együtt városképi jelentőségű. Főhomlokzatának szélein a toronypár tipikus barokk sisakkal készült. Közöttük a timpanonnal záródó rizalitban nyílik a háromtengelyes, előcsarnokos főbejárat. Az elválasztó falpilléreket gazdagon faragott rokokó ornamentika borítja. A kapuépítmény mellvédjén négy ciszterci szent szobra áll: Harding Szent István, a rendalapító Clairvaux-i Szent Bernát, Boldog III. Jenő pápa és Szent Róbert (Damkó József és Markup Béla alkotásai). A főhajót a vasbeton ívek között kazettás, sík, a népies reneszánsz virágdíszes motívumaival díszített mennyezet fedi.

A főoltárkép, Szent Imre herceg felajánlása és a Szent Korona apoteózisa Takács István festménye. Az előcsarnokban láthatjuk Kisfaludi Strobl emlékművének, Imre herceg alakjának gipszmintáját.

A templom és a gimnázium épülete között magasodik Klebelsberg Kunónak, az időszak jeles kultúrpolitikusának helyreállított emlékműve. Grantner Jenő alkotása (1937) eredetileg az Eskü (ma Március 15.) téren állt, s a főváros ostromában sérült meg.

62