Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

„Mi vagyunk az ő háza..." (Zsid 3,6)

Az egyház Krisztus titokzatos teste - tanítja Pál, a pogányok apostola a korin- tusiaknak írt első (iKor 6,15; 12,27) és a kolosszeieknak szóló (Kol 1,18) levelében. Péter apostol — „a szikla", akire Jézus az egyházát építi (Mt 16, 16—19) — a Főtanács előtt a zsoltár szavaival (Zsolt 118,22) vallja meg, hogy Krisztus pedig az a kő, amelyet az építők elvetettek, de mégis szegletkővé (lapii angularii) lett, s „nincs üdvösség senki másban" (ApCsel 4,11—12). A keresztények — fogalmaz Péter első levelében — az Úr fölé mint élő kövek épülnek lelki házzá (domui ópiritualiiszá, iPt 2,5—7). „Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus - írja Pál hasonlóképp az efé- zusi levélben -, ő tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma”; templum ianctum in Domino (Ef 2,19—22).

A kép elsősorban az épülés spirituális mozzanatait tárja fel. A kultusz valóságos épületei, az eucharisztia ünneplésének helyszínei azonban már a Krisztus utáni első évszázadok során (konstantini fordulat: a kereszténység államvallássá lett) ténylegesen és az értelmezést tekintve is túlléptek, túlmutattak a puszta ház, épület (a gyülekezet háza, domui eccleiiae) formáján és jellegén. A templomépület elővételezte az új, a mennyei Jeruzsálemet, annak földi másaként. Ezt az eszmét a Jelenéiek könyve (Jel 21), majd Nagy Konstantin építő politikája, mindenekelőtt a jeruzsálemi Szent Sír-Feltámadás (Anasztázisz) és Martyrion-bazilika (Kr. u. 326—335,348) megépítése alakította. A templom funkciói és teológiai értelmezése szoros kölcsönhatásban állnak.

Ahogy a Ziidóknak írt levél mondja: Krisztus keresztáldozata után nem emberkéz alkotta szentélybe lépett, mely a valódinak csak előképe (exemplaria verorum), hanem magába a mennybe (Zsid 9,24). A földi egyház (eccle&ia) jele a spirituálisnak — fogalmazza meg a középkor.

István, a keresztény magyar államot alapító apostoli királyunk majd ezer évvel ezelőtt úgy rendelkezett, hogy minden tíz falu építsen templomot, eklézsiát (eccleiiam). A magyar történelem hosszú és rögös útja vezetett innen Budapest mai plébániahálózatának kialakulásáig.

A székesfőváros mint esperesi kerület a XX. század fordulóján 17 plébániára (egyházközségre) oszlott, 21 templommal. Az első világháborút, a forradalmakat és a trianoni országvesztést követően a vallási közömbösség ellen, a keresz5