Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

bániatemploma megépítésének ideológiai célját (is): „Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgál­ja az ezeréves integer Nagy-Magyarország, a történelmi Regnum Mariamon gondolatát". (István király halálakor - fiú örökös nélkül maradván - orszá­gát és koronáját a Szent Szűznek ajánlotta.) Horthy Miklós kormányzó jelenlétében Csernoch János bíboros áldotta meg az alapkövet 1925. október 15-én. Az első kapavágást Shvoy Lajos ezüst­miséje alkalmából, 1926. július 11-én tették. Az építész pódiumra emelt, 2400 hívő befogadására alkalmas, görögkereszt alaprajzú, vasbeton szerkezetű épületet tervezett, csegelyes kupolával, magas, nyugati homlokzati toronnyal. A dongaboltozatú keresztház és az apszis íves záródású volt. Kotsis Iván stílusválasztását Szent István kora ihlette (az alap­rajzi minta francia — Périgueux Saint Étienne - a díszítőrészletek észak-itá­liai hatást mutattak); a templom mégis közelebb állt mestere, Schulek Frigyes neoromán világához (Halászbástya) vagy a párizsi Sacré Coeur formáihoz. Maga a középpontos térelrendezés, a „centrikus" félgömbkupola az emlék­szerűséget, a monumentumjelleget hangsúlyozta. Érvényre jutását a hom­lokzati torony sem gátolta, minthogy nem épült ki teljes magasságában. A templomot Serédi Jusztinján hercegprímás szentelte fel 1931. június 14-én. Az épület a második világháborút csekély sérülésekkel vészelte át. Helyre- állítása 1946-ban megtörtént. Az ország sztalinizációja, az egypárti diktatúra kiépítésének folyamatában azonban nem kerülhette el sorsát. Először csak a kupola csúcsán álló Szent Korona kőből faragott mását távolíttatták el mint a népellenes úri rendre emlékeztető jelképet, majd a Mária országa nevét hirdető templom egészét. A templom 1951-es elpusztítása az építészettörténetből is ismert „felejtésre ítélés" (damnatio memoriae) legsúlyosabb hazai esete volt. Emlékét a Vá­rosliget szélén - az azóta elbontott Tanácsköztársaság-emlékmű helyén — kereszt őrzi. (A Regnum új temploma a XIV. kerületben, a Zoborhegy téren áll.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom