Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
■ A templom éizak-keletről utolsó ítéletkor a lelkeket mérlegre tevő Mihály arkangyal templomát. A valamikor egy hajdani kocsmáról Tripolisznak nevezett városrészben, három lakótelep, az 1910-es évek kislakásos, az 1950-es évek szocreál telepének és a 1970-es évek panelházainak térségében áll az Isten háza. A Foerk Ernő (1868-1934) tervezte, kétezer főt befogadó, szabadon álló, bazi- likális elrendezésű, keresztházas, egy félköríves negyedgömb kupolával záródó apszisú épület, kazettás (vasbeton) síkfödémével, belső terének arányaival besorolható az 1920-as évek ős-egyházat megidéző építészeti felfogásmódjába. A homlokzat kialakításában azonban — a széleken hasonlóképpen elhelyezett toronypárral, igaz leegyszerűsített részletformákkal - mégiscsak ráismerhetünk a Schulek Frigyes által megkezdett, de alapvetően Foerk tervei szerint megépített szegedi Fogadalmi templomra (1903—30). A neoromán stílusú, tégla és kőkváder burkolatú Szent Mihály-templomot szintén 1930-ban szentelték fel. Alapkövét 1929-ben maga az építész helyezte el. A kivitelező mesterek 44
