Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

hajós, latinkereszt alaprajzú, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyének két oldalán, az emeleten oratóriumot találunk.

Homlokzati tornya négyszögből nyolc- majd tizenhatszögbe vált, a négyeze- tet huszártorony hangsúlyozza. A templom eredeti főoltárát a római iskolához tartozó Molnár C. Pál festette többszárnyú, poliptichon oltárra cserélték (1942-48). Nagyhéten, becsukott állapotában a passió jeleneteit mutatja, középképén a golgotát. Kinyitva, az év többi napján, a templom címének megfelelően Szent László király életének és legendájának egyes eseményeit tárja elénk. A középső táblán-, az első keresztes hadjárat vezérének választják. (A király a feladatot nem tudta betölteni, mert 1095-ben meghalt.) A további képek (más jelenetek mellett) a magyar leány megszabadítását az őt elrabló pogány kun vitéztől, a tordai hasadék keletkezését s a vízfakasztás csodáit ábrázolják, valamint Erdély patrónusának, a (Nagy)Váradi püspökség alapítójának a halálát: a László holttestét szállító szekeret angyalok vontatják el a végső nyughelyre, a váradi székesegyházba. (Lászlónak, István szentté avatása kezdeményezőjének legendáját a középkori Magyarország, Felvidék és Erdély számos templomának falán megörökítették.)

A két mellékoltár, triptichon szintén Molnár C. Pál műve. A leckeoldalon álló Szűz Mária-oltár középképén Szent Domonkos megkapja a rózsafüzért (1936—37). Az evangéliumi oldalon Alacoque Szent Margitnak (XVII. század vége) megjele■ Az alaprajz terve a keretztboltozatok boltvállának magauásában - ét. a plébániaépület

42