Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
rúkban elpusztult templom pótlására épült esztergomi bazilikát felszentelte.) A templom kéttornyos, rózsaablakos homlokzatával szemben gróf Zichy Nándor, XIX. századi politikus szobra áll. A főrendiház katolikus csoportja vezérének, a Néppárt alapítójának a rendszerváltást követően újra felállított emlékműve Orbán Antal munkája (1930). A templom — méreteit tekintve tulajdonképpen kápolna - tervezője, Kauser József (1848—1919) a Párizsi École des Beaux Arts, a Viollet-le-Duc követői iskolájának egykori növendéke 1898-ban, az Építő Ipar hasábjain így emlékezett: „Magyarország régi nemességéhez tartozó, hazafias lelkületű és nagy műveltségű főúri nő [Győry Teréz] 1889-ben megbízott engem, hogy a Mária és József utcák sarkán a különben bérházának szánt telken, 5-600 hívő befogadására alkalmas templomot és 6-7 szerzetes számára klastromszerű lakóházat tervezzek. Ki volt mondva, hogy a templom stílusa a régi, azaz a középkori szerzetes-templomok egyszerű, nyugodt, keresetlen, tehát törzsökösebb formáihoz alkalmazkodjék, az újabb korszakok szerkezeti igényeinek szemmel tartásával" és „hazai anyagok alkalmaztassanak”. A bazilikális, háromhajós, keresztház nélküli templomot 1891-ben áldották meg, felszentelését Kohl Medárd püspök végezte 1909. április 27-én. A nyolcszög öt oldalával záródó szentély főoltárán álló Jézus szívé-szobor müncheni munka. Az apszis mögött találjuk az aprócska jezsuita rendházat. A téralakításról, a szerkezeti rendszerről az építész így írt: mi sem volt előttem természetesebb, mint hogy a „francia román stílusú templomok egyszerű, de hangulatos térségi arányait zsinórmértékül véve, a templomhajó boltozatát félköríves főhevederekkel és kereszthordókkal tervezzem, de azoknak állóssá- gát a biztosító külső gyámpillérekkel és gyámívekkel fokozzam". A középko- rias hangulatot felidézik a sárkányos vízköpők is. A falak szárazon sajtolt vöröstéglából készültek, a párkányok és a díszívezetek burkolata pedig Zsolnay- féle pirogránitból. A főhajót öt szakaszra osztó, jellegzetes, magas bázisú pilléroszlopokat tíroli grafitszürke szienitből, a pillérfőket és a talapzatokat márványból faragták. Kauser a vasat is felhasználta azokon a pontokon, ahol szerinte az „eredeti" (történeti) szerkezeti rendszerrel az nem került ellentétbe, azaz a főhajó oszlopfőire terhelő főfal erőit vezette ki (a túlterhelés ellen védekezve) a támíveken át a külső falakra. Az építész egyfajta példának is értelmezte historizáló művét: „Bizony mondom nektek, becsüljétek meg Szent-Jákot, 12
