Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
A különleges épületegyüttes a fővárosi idegenforgalom egyik legkedveltebb helyszíne. Sok látogatót vonz a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gazdag gyűjteménye, és sokan mondják ki a boldogító igent a jáki bencés templom meghitt, hangulatos szentélyében. A toronysűrűséget tekintve Alpár Ignác műve abszolút első helyezett Budapesten, megszámlálhatatlan fő-, mellék- és kis fióktorony ékesíti az épületeket, kíséreljék meg megszámolni őket! A Ferihegyi repülőtér irányítótornya A Ferihegyi repülőtér korszerűsítése, kapacitásának növelése a múlt század hetvenes éveiben már nem volt tovább odázható. 1977-ben kezdte meg tervezését az Uvaterv, különös feladatot adva a tervező kollektívának. A „kiemelt állami nagyberuházás" ütemét azonban időközben a „népgazdaság teherbíró képességéhez" igazították. A Ferihegy 2 utasterminálnak csak a fele készült el, a torony sem a két futópálya között, hanem az új futópályától mindössze ötszáz méterre épült meg. A helykiválasztásnál döntő szempont volt, hogy ez a repülőtér egyik legmagasabb pontja, egyben a forgalmi terület súlypontja is. A torony magasságát a jó rálátás biztosítása, illetve az elhelyezendő berendezések és a későbbi bővíthetőség szempontjai határozták meg. A szintek nagyságát a későbbi ütemben kialakítandó irányítóközpont nagytermének várható helyigénye szabta meg (270 négyzetméter, 6,3 méteres belmagasság). A torony két vasbeton pilonon áll, amelyeket egy hetven centiméter vastag vasbeton lemezre alapoztak. A pilonok közé befüggesztett emeletszintek és az irányítókabin acélszerkezetű. A pilonokban már az első építési ütemben kialakították azokat a fészkeket, amelyekre a második ütemben épülő szinteket beépíthették. A technológiai berendezések energiaellátó vezetékei és a hírközlő kábelek a pilonokban kialakított aknákban, illetve a födémek kettős padlószerkezetében futnak. A pilonokban épültek ki a lépcsőházak, a liftaknák is. A torony szerkezettervezésében a legizgalmasabb feladat az irányítóhelyiség fölé épített földi irányító (vagy gurító) radar telepítése volt, amely percenként hatvanat fordul a tengelye körül, és jelentős dinamikus terhelést okoz. Rezgésmentes elhelyezésére az irányítóterem fölé nagy vastagságú vasbeton lemezt terveztek. A radart a várható legnagyobb szélnyomásra méretezett mű78
