Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

ható lágymányosi téli kikötőt jelölték ki. A városszéli telepítés és az ural­kodó északnyugati széljárás a széntüzelésű erőmű légszennyezését is elvi­selhetőbbé tette. Az erőmű első termelő egységét 1914-ben adták át. A villamosenergia-igény ugrásszerű növekedése kikényszerítette a további egységek telepítését. A sze­nes, majd szénportüzelésű kazánokat később pakuratüzelésre állították át, azután itt is megjelent az egyre inkább elterjedő energiahordozó: a földgáz. A közelmúltban telepített gázturbinás erőmű már igen jó hatásfokkal, kör­nyezetkímélő módon állítja elő a lakások fűtésére szolgáló meleg vizet és a villamos energiát. A fővárosi távfűtésben meghatározó szerepet játszó erőmű 1952 óta szolgáltat „távhőt" a lakótelepeknek és intézményeknek. KILÁTÓK A főváros méltánytalanul kevés épített kilátóval várja az érdeklődőket, számuk szerencsére azért lassan gyarapodik. Most azt a négy épített — „toronyszerű" — kilátót mutatjuk be, amelyekről meghökkentően szép kilátás nyílik a fővá­ros egy-egy részére, de a hozzájuk vezető út is maradandó élmény. A János-hegyi Erzsébet-kilátó a főváros legmagasabb hegycsúcsán áll az épített kilátóhelyek közül talán a legismertebb. Helyén a XIX. században fából ácsolt kilátó állt, a hegycsúcs ekkor már kedvelt kirándulóhely volt. 1882-ben Erzsébet királyné is járt itt, ezért a Schulek Frigyes terve alapján 1908—10 között emelt neoromán stílusú, kör alaprajzú, egymásra épült tera­szokból álló 23,5 méter magas tornyot róla nevezték el. A legfelső kis kilátó teraszaira korábban nem lehetett feljutni, mert két ha­talmas vörös csillag uralta, a XX. század második felének legmeghatározóbb jelképe. Felmászva a százegy lépcsőn tiszta időben páratlan kilátásban lesz részünk. Délkeletre tekintve Cegléd, Dunaföldvár, majd dél felé tovább for­dulva Százhalombatta, Érd, Biatorbágy, a Velencei-tó és Székesfehérvár, majd Budakeszi, Páty, a Vértes lankái, nyugatra a legfiatalabb rivális: a Nagy Kopasz új kilátója int felénk. A Pilis valamennyi jellegzetes bércét felismerhetjük. Az élesebb szeműek a Mátra és a Bükk hegyeit is felfedezni vélik; a legélén­kebb fantáziájűak már a Magas Tátrát is látták innen. Az elhanyagolt, lerom­lott kilátót 2005-ben több mint százmillió forint költséggel újította fel a ke­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom