Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
Budapest domborzati viszonyokhoz igazodó szövetéből csak néhány építmény magasodik ki. Van közöttük tájba illő (Erzsébet-kilátó), van célszerű (templomtornyok), van szükségszerű (víztornyok, kémények) és van néhány bosz- szantóan otromba (Alagút utcai toronyház). És hány égbetörő terv született! Ha az mind megvalósult volna... Gre- gersen Hugó múlt század eleji Manhattan típusú toronyháza a Szent Rókus Kórház helyén; Bemard Bocié és Puhl Antal 360 méter magas felhőkarcolója - a Hírtorony -, amelynek tornyát 8500 tonna acélból akarták felépíteni, 250 méter magasan gömbkilátóval; a múlt század hetvenes éveiben a Margitszigetre megálmodott huszonnégy emeletes, 78 méter magas Palatínus Szálló, amely az Úttörőstadion és a Nemzeti Sportuszoda között épült volna fel. A Petőfi és a Déli összekötő, illetve a Lágymányosi híd között a Kristálytorony láncokra függesztett, 13 méter széles, fedett gyalogoshídja egy 150 méter magas, 320 négyzetméter alapterületű üvegtoronyból vezetett volna Pestről Budára. De Finta József is álmodott egy no méteres felhőkarcolót a korábban tervezett Rendőrpalotája szomszédságába. Ezek a „halva született" tervek, az építészek papírra vetett álmai olyan gyorsan tűnnek el a befektetők étlapjáról, mint amilyen gyorsan felkerültek rá. Mi lett volna, ha... Történelmietlen kérdések, város-történelmietlenek... Fővárosunk toronytörténelme a XIII. századig vezet vissza bennünket. Buda első tornyairól, a tatárjárást követő várépítések sorában az első hazai „kiemelt beruházásról" IV. Béla (1235-70) így írt; „A haza védelmére alkalmas több váron felül a pesti hegyen is építettem erős, tornyokkal körülvett várat, melynek számos lakása van.” Nagy Lajos (1342—82) 1346-tól már Budán székel, az addig üresen hagyott déli platón felépítve palotáját, illetve várát. Az épületegyüttesből messze kimagaslott a fivére - István herceg - által épített István-torony vagy István-vár. Ezt a jellegzetes - fiatornyokkal megkoronázott - építményt a Duna-völgyi vártoronytípusokhoz sorolják. (Megdöbbentő azonosságot mutat a krakkói Mária-templom tornyával. Ez érthető, ha tudjuk, hogy az 1500—02 között a budai Várban vendégeskedő Zsigmond lengyel herceg tervrajzokat vásárolt és mesterembereket fogadott fel Budán a krakkói Wawel reneszánsz palotájának építéséhez.) A 2,7 méter falvastagságú, négyzet alaprajzú torony alsó részének falmaradványai ma is láthatók. 5
