Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
Az országszerte beinduló „magasház-építési hullám" (pécsi magasház 84, szolnoki toronyház 72, gyöngyösi toronyház 70, újpalotai magasház 68, miskolci toronyház 63, veszprémi toronyház 62, debreceni toronyház 60 méter) létrehozta a „szocialista életigenlés", a „műszaki haladás" a „minden korábbi" meghaladásának jegyében a kicsit provinciális, kelet-európai „felhőkarcolókat". A megyei tervező és kivitelező vállalatok presztízskérdésnek tekintették, hogy legalább egy magasházat létrehozzanak, kerül amibe kerül! Építésüket a helyhiány, a magas telekárak, de még az építészeti hangsúlyok korjelző elhelyezése sem indokolta; a helyi vezetők egyszerűen regionális státusszimbólumokként tűzették őket településeik térképeire. Ezek az „emlékművek" mind a mai napig hirdetik egy korszak környezettől, valós igényektől elszakadó elképzeléseit. A magasház az eszme győzelmének jelképe, a hatalom megtestesülése, a szocialista építőipar emblémája lett. A lakóházakat pedig követték a középületek: a SOTE Elméleti Tömbje (89 méter) a Nagyvárad térnél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 73 méter magas tornya az Árpád híd pesti hídfőjénél, a Schönherz-kollégium (67 méter) a Petőfi hídnál, a Fővárosi Vízművek székháza (61 méter) a Váci úton. A korábbi szakmai vitákat a kilencvenes évek elejétől újabb, jelentős tényező élesztette fel, a befektetői érdek. Az ingatlanfejlesztők és befektetők az elérhető legnagyobb tőkemegtérülést szem előtt tartva olyan építményeket akartak létrehozni, amelyek vonzzák a vásárlókat és a bérlőket, már puszta létükkel is magukra irányítják a figyelmet. A főváros építési lehetőségeit rögzítő szabályzatban (Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat) foglaltak magassági korlátozásának „tágításáért" közel egy évtizede folyik a küzdelem. A 2002-es szabályozás 55 méterben húzta meg a felső határt. Körvonalazódik az a lehetséges módosítás, amely a Hungária körgyűrűn kívül egyes területeken 60-65 méterre engedné növelni ezt a magasságot. A megengedett magassági korlátnak megfelelő új építményekre utalva a neves építész, Finta József így reagált: „Kövér törpék csúfítják Budapestet, ahelyett hogy karcsú óriások ékesítenék." 2006 őszén ismét elterjedt a hír, hogy a „Zsarupalota'' mellé a Finta Stúdió tervei alapján mégis felépül egy no méter magas torony. A torony égbe törő „éleit" Kozma Péter fényfestő fénynyalábjaival október végén néhány este meg is jelenítették, hogy szoktassák a látványhoz a nagyérdeműt... 15
