Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
A XVIII. századi Pest változó torony-állapotairól L. F. Rosenfelt bécsi katonai levéltárban őrzött, 1728-ból való szépiarajza alapján tájékozódhatunk. A Duna partján magasodott a Belvárosi plébániatemplom, akkor még csak egyetlen toronnyal. A mai Városháza helyén tört az ég felé az utoljára fennmaradt mecset és magas minaretje. A Ferenciek tere templomának helyén mecset és karcsú minaret állt. A Belvárosi plébániatemplom mögött a Városháza szögletes épülete és karcsú tornya volt látható. A város déli részén a pálosok és a Domonkos-rendiek temploma és kolostora állt. Ugyanebben az évben készült rajza Budáról is hiteles képet ad. Ezen azonosítható a karmelita templom (ma Várszínház) tornya, a volt budai Városháza (ma Collegium Budapest) kis tornya, a Nagyboldogasszony-templom tornya és a Ferenc-rendi (ma Kapisztrán téri) templom tornya. A vízivárosi területen jól kivehető a kapucinusok mai Fő utcai temploma, a mai Szent Anna- templom elődjeként ott állt Vízivárosi plébániatemplom és a Batthyányi tér északi részén a Ferenc-rendi barátok egykori temploma. A kép érdekessége a mai Király fürdő szomszédságában emelkedő saliter vagy sós mecset hatalmas kupolája és karcsú minaretje. Az emberiség fejlődésének útját nem véletlenül szegélyezik égbe törő építmények, Bábel tornyától a kölni dómig. A szerényebb épített magaslatokat nem esztétikai okokból építették, inkább azért, hogy tetejükről az ellenség közeledtét vagy a tüzeket időben észleljék. A templomtornyokat nem véletlenül nevezték égbe törőnek: a Megváltóhoz szeretett volna közelebb jutni a középkor embere. A XIX. századi amerikai metropoliszok sajátos helytakarékos építményeit, a felhőkarcolókat (skyscrapereket) kezdetben kizárólag irodának, később lakások céljára is építették. Az acélváz szerkezetű épületeket a tériszonyt nem ismerő indián építőmunkások páratlan gyorsasággal húzták fel, különleges épületgépészeti megoldásokkal, liftekkel, vízellátó rendszerekkel (ezeknek az épületek tűzvédelmében is jelentős szerepe volt). Sokáig problémát okozott az épületek homlokzatának esztétikus kialakítása. Az alumínium - mint szerkezeti anyag — megjelenése és az üveg bátrabb használata ezt a kérdést is hamar megoldotta. A kezdeti idők legismertebb — bár ma már szerény méretűnek nevezhető — felhőkarcolói New Yorkban épültek. A Flatiron Building 9
