N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
natos kapcsolat már oda vezetett, hogy a szennyezett forrásvíz nem vezethető be a nagy múltú gyógyszállóba és a fürdőkbe (vízellátásukat másképp oldják meg). A forrásmedence páratlan látványa azonban ma is lenyűgöző, misztikus. Eszünkbe juttatja Virág Benedek (1754-1830, költő, történetíró, műfordító, pálos rendi szerzetes) költeményét, amelyben a Gellért-hegyet még Kelen-hegyként említi: „Látod, mint fiejérlik & domborodik masai Hótól Keienhegy? Terhe alatt hevei gőzt izzad éi mégii Dunánknak Haiztalan melegíti hátát." A forrásmedence Csipkerózsika-álmát ma csak a felette átdübörgő villamosok zavarják meg. Közel százszázalékos páratartalmú, több mint 30 fokos hőmérsékletű üregébe a gyógyszálló pincéjéből levezető táróból, illetve egy lépcsősoron juthatunk. Felejthetetlen élmény! A Szabadság híd hídfőjéhez visszatérve a mindig zsúfolt kis parkoló szélén egy lefalazott táró bejáratára bukkanunk. Mögötte rejtőzködik a tér harmadik nevezetessége: az Aragonit-barlang. 1962-ben hévízfeltárás, illetve a termálkarszt vízszintváltozásának tanulmányozása céljából egy kutatófúrást mélyítettek az Iván-barlangban berendezett laboratórium egyik üregében. A fúrószár öt-hat méteres mélységben megszaladt, amiből nagyobb üregre következtettek. 1963-ban a fúrás mellett mélyített akna egy 80 négyzetméter alapterületű, hidrotermális ásványokkal bélelt üregbe vezetett, amelyet Dr. Kessler Hubert Aragonit-barlangnak nevezett el. 1969-ben a Gellért térről indított 37 méter hosszú táróval tették megközelíthetővé az üreget. 1968 és 1978 között létesült az úgynevezett Gellért-táró, amely a hegylábi források gyógyvizeinek szennyezésmentes összegyűjtését és a fürdőkbe vezetését szolgálja. A hosszanti Gellért-hegyi alagút terve nem előzmény nélküli. 1916-ban Zielinszky Szilárd — aki később a közmunkatanács elnöke lett - egy „tunelvasút" megépítésével kívánta a rakparti villamosvonalat „eltüntetni". Ha terve megvalósul, az Aragonit-barlang valószínűleg már akkor ismertté válik. A nagy szelvényű alagút a Gellért, a Rudas és Rác fürdőt köti 43
