N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ Lejárat a mélypincékbe

teremsor rejti a természetes úton keletkezett, majd a puha kitöltésben köny- nyen kitágított barlangokat. A pincékből mélyített kutak kitűnő vízszerző helyeknek bizonyultak, az üregek légaknákon keresztül szellőztek.

Az emberi jelenlét első nyomai még a várhegyi üregek kialakulása előtti időkből valók. Az alsó-paleolit leletegyüttes - kezdetlegesen megmunkált kavicseszközök és egy átlyukasztott kis csontkorong —, amelyet az Úri utca 72.- ben Kadic 1939-ben ásott ki, még a Várhegyet borító édesvízimészkő-sapka leülepedése előtt került az Ördög-árok ősének hordalékába. (E leletek nyomán nevezte el Vértes László az 1963-ban feltárt, azonos kultúrához tartozó — mintegy félmillió éves - világhírű vértesszöllősi leletegyüttest Buda-iparnak.)

A Várhegy középkori lakossága valószínűleg az épületek alapozása során bukkant rá az édesvízimészkő-paplan alsó szintjén lévő vízmosta üregekre. Ezeket a széles, de alacsony lyukakat a kemény mészkőréteg alatt található laza üledékek felé pincévé mélyítették, s e sziklapincékhez a házak alatti épí26