Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
munkák Tanácsa az engedélyezési eljárás előtt külön kikötéseket tett, kívánatosnak tartván a „homlokzatnak a tervezettnél művészibb kiképzését". A Tanács írta elő, hogy a homlokzatot nemes kőanyaggal kell burkolni, és „nagyarányú művészi domborművet” kell elhelyezni rajta. Ennek ellenére a konzervatív sajtóban két éven át nem szűntek a támadások a „modern Bauhaus-stílusban tervezett" épület ellen. Tudnunk kell, hogy a budapestieket a húszas—harmincas években hozzászoktatták ahhoz, hogy a városkép egysége - érték. A főváros fontosabb terein ezt az egységet nem bízták a véletlenre, hanem hatósági előírásokkal szabályozták. A Kossuth tér északi oldalán például a Közmunkatanács módosíttatta a Magyar Állami Kőszénbánya Rt. számára Málnai Béla által tervezett bérpalota terveit, a több telket magában foglaló déli térfalra pedig Hültl Dezső műegyetemi professzorral dolgoztatott ki az egyes házakat tervező építészek számára kötelező homlokzati tervet. Hasonló módon jött létre a Madách tér egységes beépítése (rossz nyelvek szerint „Budapest máj foltja"), ahol a nyolc telken végighúzódó diadalkapus együttes tömegkompozíciója és homlokzatai a másik professzor, Wälder Gyula alkotásai. A főváros talán legszebb tere, a Szabadság tér Palóczi Antal nagyvonalú terve alapján valósult meg a századfordulón, és épült be nagyrészt az első világháború végéig. Egyedül a déli oldala maradt rendezetlen, ezért 1930-ban országos tervpályázatot hirdettek „építőművészeti megoldására". Nem városrendezési pályázat volt ez, hanem sajátos építészeti tervpályázat, amelyben arra kerestek választ, milyen épülettömegekkel, hangsúlyokkal lehet a teret méltóképpen lezárni. Születtek bombasztikus tervek az utcákat áthidaló hatalmas, szimmetrikus palotákra, az aszimmetrikus utcatorkolatot hangsúlyozó páros toronnyal, és ritkábban az aszimmetriát érvényesülni hagyó egyszerű tömbökkel. A Közmunkatanács végül - tornyot, áthidalást elvetve - csak egységes magasságot és a Bálvány (ma Október 6.) utca torkolatának kiszélesítését írta elő. A Pénzintézeti Központ székháza csak annyiban különbözött egy korszerű középfolyosós irodaháztól, hogy a földszintjén nagy pénztárterem kapott helyet, pincéjében pedig betörésbiztos széfek. Az általános emeleteken irodák voltak, a terasszal visszahúzott hetedik emeleten a tisztviselők étterme, az elnöki-igazgatói helyiségek pedig a második emeletre kerültek. A székház főbejárata a jobb oldalhomlokzaton, az Október 6. utcai visszahúzott részen 63
