Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
voltak elérhetők, a park mindenki előtt nyitva állt. Mindenki élvezhette a folyó felől érkező friss levegőt és a kávéház leeresztett kirakatablakain kiszűrődő dzsessz hangjait. Sportépületek A modernitás témái között kiemelt helyet foglal el az egészség, a higiénia, a testedzés és a sport. Már a századfordulón divattá vált az életreform-moz- galom — vegetarianizmus, mozdulatművészet, nudizmus —, mely a húszas években valódi tömegmozgalommá fejlődött. A modern ember egészségesen él, ezért a modern város elengedhetetlen tartozéka a sportpálya, a csónakház, az uszoda és a strand. Budapest ezen a téren is sokat fejlődött a harmincas években. A vízi sportok paradicsoma, a Római-part ekkor épült be korszerű üdülőkkel és csónakházakkal, a Lupa-sziget pedig modern víkend- házakkal. A korábbi Duna-fürdők mellett megjelentek az épített medencés strandok és uszodák. A nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas sportuszoda építése gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szívügye volt, aki jól látta, hogy nemcsak a közoktatásnak, az egyetemi oktatásnak és a tudományos kutatásnak, hanem a sportnak is komoly szerepe lehet Magyarország jó hírének, nemzetközi tekintélyének erősítésében. A „kultúrfölény" gyanús jelszavával óriási összegeket tudott a költségvetésből - egy gazdasági-pénzügyi szempontból igen nehéz korszakban — lekanyarítani ezekre a célokra. (Egyetlen kulturális és oktatásügyi miniszternek sem sikerült ezt a mutatványt megismételni.) 1929-ben országos tervpályázatot írtak ki a magyar úszósport új központjának megtervezésére. A fedett uszoda helyszínéül a Margitsziget nyugati oldalának Duna-öblét jelölték ki, amelyet hamarosan feltöltöttek. A sportuszoda-pályázatot Hajós Alfréd (1878—1955) nyerte meg, akit — bár hivatása szerint építész volt — jobban ismertek arról, hogy úszóbajnokként olimpiát nyert (Athén, 1896). Hajós az idősebb generációhoz tartozott, már a világháború előtt sokat épített. Villányi Jánossal társas viszonyban tervezte többek között az Abonyi utcai Református székházat és a debreceni Arany Bika Szállót. Az első világháború után önállóan dolgozott, főként sportépületek tervezésén. Hajós a Nemzeti Sportuszoda pályázatra a Mérnök- és Épí50
