Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
nokok fala és padlója márvány, a padlóba süllyesztett színes gumiszőnyeggel. A lépcsőház falait sakktábla mintás furnértapéta borította. A kúp alakú, függesztett lámpák és a félkúp alakú falikarok csíkozott opálüvegből készültek, egyedi terv alapján. A ház bejáratától a lakások ajtajáig futurisztikus díszletek között közlekedünk: a liftek rozsdamentes hengere dugattyúra, űrkapszulára egyaránt emlékeztet, miközben a lépcső mindkét oldalra felnyitott elliptikus spirálja már-már barokkos térélményt nyújt — modern hangszerelésben. A lakások többnyire a legkelendőbb két-, illetve háromszoba-hallosak, mutatóba egy-két garzonlakás, valamennyi saját erkéllyel. Noha sok részlet eltűnt - különösen a belső terekben —, és sok minden megkopott e házon az idők folyamán, az épület még ma is őrzi nagypolgári eleganciáját, és így képes felidézni a késő harmincas évek Budapestjének modern életeszményét. Az íves, körkörös formák határozzák meg a Svábhegyen (XII., Melinda út 16.) 1941-42 folyamán épült társasház karakterét is. Ez az épület tizedik abban a sorban, mely az 1937-ben átadott Majestic Szállóval kezdődött. A svábhegyi Melinda úton, illetve a széchenyihegyi Rege és Agancs utca környékén egészen a háború végéig épültek a hol szálloda-bérháznak, hol társasüdülőnek nevezett hatalmas tömbök. Magasságuk kettő és öt emelet között változik, nagyrészt egyszobás vagy egyszoba-hallos lakosztályok vannak bennük, közös ■ Az egy kori Svábhegyi Tanaihoz a Melinda úton ma 43