Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
délkeleti fekvésűek. Még a mellékutcai lakásokból is kilátás nyílik a sugár- útra. Mindezt azzal érték el, hogy a mellékutcai frontot nem építették be utcavonalban, hanem a második emelettől fölfelé 16 méter szélességben franciaudvart alakítottak ki, amely azon túl, hogy jobb megvilágítást biztosít a háznak, javítja a keskeny mellékutca légtérarányát. A ház modern hangvételét erősíti a főhomlokzaton a vízszintes párkányok közé fogott sima travertinburkolat, az acél tolóablakok, a sarkon az acélvázas zárterkély. A zárterkély a franciaudvar két oldalán, a mellékutcában is megismétlődik. Az épület udvarában eredetileg egy filmszínház is helyet kapott, melynek tervezésében belsőépítészként Révész Zoltán működött közre. Ez volt a főváros első modern bérháza, amelyet mozival együtt terveztek (nyomában következett az Átrium-ház, II., Margit körút 55., Kozma Lajos, 1935 és a Lloyd - később Duna - mozi épülete, XIII., Hollán Ernő utca 7., Hofstátter és Domány, 1937). A Simplon (később Bartók) mozi elegáns hely volt, erkélyes, rejtett világítású, 630 férőhelyes nézőtérrel. A nézőteret az utcaszint alatt helyezték el, hogy a zsöllyét és az erkélyt a legrövidebb úton, fél szintet áthidaló lépcsőkön lehessen elérni. A süllyesztett előcsarnokot homorú ívű galériával látták el, hogy a pincejelleget elkerüljék. A mintás műkő padozatú, tükrös falú, beépített pamlagokkal kényelmessé tett és vitrinekkel díszített előcsarnok és a kéziszőttes-bevonatú nézőtér sajnos már a múlté. A Budapest Film a rendszerváltás után lemondott a mozi üzemeltetéséről, és az új tulajdonos napok alatt csupasz falakig pusztította az enteriőrt, miközben folyt az épület műemlékké nyilvánítása. A mozi helyén előbb parkológarázst akartak kialakítani, végül födémet húztak bele, és egy bankfiók, illetve kisebb-nagyobb üzletek használják. Bezárt az Átrium (később Május i.f majd újra Átrium) mozi is, ott a korábbi műemléki védettség miatt megmaradtak az enteriőrök, bár nem látogathatók, és hasznosításukra sem sok a remény; a Lloyd mozi félbevágva még üzemel, a Broadway mozit (később Filmmúzeum, VII., Károly körút 3/A, Domány Ferenc, 1938) pedig többé- kevésbé gondosan rekonstruálva ma Belvárosi Színházként használják. A legtöbb bérház azonban nem volt ilyen látványos. Szűk telkekre, tűzfalak közé szorítva épültek, gyakorlatilag egyetlen - utcai - homlokzattal (az udvarit a lakókon kívül senki sem látta). Az alaprajzot az építési szabályzat szerint beépíthető terület és a megtérülési számítások határozták meg (a lehető leg35