Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)

Szentföld-templom, II., Heinrich István utca 3—5.). A formák oldódása megfelel annak a folyamatnak, amely során az avantgárd elveszti keménységét, és — meglehet, kényszerűségből — elmozdul a kellemesség, a kényelem irányában. Ehhez is megvannak az előképek, hiszen Erich Mendelsohn a húszas évek közepétől sorra építette lendületesen ívelt mondén áruházait és filmszínházait; hajlított tömeg és lekerekített formák jellemezték Hans Scharoun épületeit, és a tengerparti településeken divat lett az óceánjáró hajók formavilága, egyfajta „nautikus" stílus. Gondoljunk a Poirot-filmekből ismert délangliai üdülőszállókra, a Fekete-tenger, az Adria-part üdülőhelyeinek vagy a lengyel Gdynia kikötővárosának modern épületeire! Az áramvonalas tervezés divatja persze nem csak a hajókkal volt kapcsolatos. Akkoriban kezdték a gépkocsik és a repülőgépek karosszériáját is az aerodinamika törvényei szerint kialakítani. Van olyan cseh építész (Vladimir Grégr), aki egyszerre tervezett áramvonalas villákat a Prága-Barrandov-i filmgyár sztárjainak, és sportautót a Skoda-autógyárnak.

Gyermekkoromban, amikor a Kis-Svábhegy lejtőjén sétáltunk, mindig lenyűgözött egy furcsa ház. Olyan volt, mint egy zátonyra futott hajó. Nem csónak, nem vitorlás — óceánjáró hajó, ívelt fedélzettel, kajütablakokkal, parancsnoki híddal, elegáns szalonnal. Később, amikor már végzett építész voltam, utánajártam, miféle ház áll a XII., Határőr út 21/A szám alatt. Szerencsére a tervei megvoltak a főváros tervtárában, így megtudtam, hogy Révész Zoltán tervezte 1937-ben „nagyságos csetényi Holitscher Géza úrnak”, aki a zürichi Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, és édesapjához hasonlóan az Engel Károly elektromos gyár (EKA) társtulajdonosa volt. Nem tudom elképzelni, hogyan találkozhatott össze ez a jómódú, világlátott polgárember a nála jóval fiatalabb és hányatottabb sorsú építésszel. Révész Zoltán (1907-44) a budapesti Műegyetemen végzett 1929-ben, de a világgazdasági válság éveiben nem nagyon jutott munkához. Perspektívákat festett, modelleket készített, majd bútorokat, berendezéseket tervezett. Tagja volt a magyar CIAM-cso- portnak, részt vett kiállításai rendezésében. Jaschik Álmos rajziskolájában, majd Madzsar Aliz mozdulatművészeti csoportjában ismerkedett meg azokkal a fiatal hölgyekkel, akik bevonták az illegális kommunista mozgalomba. Egyiküknek, Popper Áginak köszönhette első megvalósult munkáját, egy „ját- szóiskolát" (valójában reformpedagógiával dolgozó óvoda volt) a Rózsadom18