Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
Munka-körében lett szociáldemokrata és a művészeti avantgárd híve. Kassáktól tanulta, hogy az építészet célja nem a művészi stílusfejlesztés, hanem „szigorúan gazdasági, anyagszerű, szerkezeti és pszichológiai törvényekhez kötött téralakítás". Továbbá: az új építészet nem egyedi feladatokra irányul, hanem a tömegek élet- és munkakörülményeit igyekszik megjavítani, vagyis alapvetően szociális elhivatottságot jelent. Fischer (és Molnár) minden eszközt megragadott, hogy a korszerű kislakásépítés, a funkcionális építés és városépítés ügyét előmozdítsa. Előadásokat tartottak, cikkeket írtak, kiállításokat rendeztek, ellenterveket készítettek —és természetesen saját terveiket is demonstrációnak szánták. Sajnos éppen azon a területen, amelyet a modern építészet fő feladatának tartottak (tömeges lakásépítés), nem tudtak eredményt fölmutatni, mert az építtető hatóságok ezt a feladatot nem vállalták magukra. Jobb híján családi házakat, villákat építettek a modern életmódot igénylő értelmiségieknek és polgárembereknek. A Szépvölgyi úti családi ház építtetője dr. Hoffmann Dezső statisztikus és publicista volt. (A szakirodalom korábban Zentai-villa, sőt — hibásan - Zentai utcai villaként ismerte a házat. Az ellentmondás csak látszólagos-. Hoffmann — aki a Statisztikai Hivatal tisztviselője, majd magántisztviselő volt, végül 1945- ben a KSH elnöke lett - Zentán született, és nevét Zentaira magyarosította.) A ház vasbeton szerkezetét Fischer felesége, Pécsi Eszter tervezte, az első magyar női statikusmérnök Magyarországon. A Hoffmann-villa tervei 1933 nyarán készültek, de a ház csak 1934-ben vált beköltözhetővé. Az északkelet felé lejtő telken gondot okozott a napfény felé fordítani a házat, és a lakást megvédeni a széltől. Ez magyarázza a keskeny, magas tömeg zártságát. A kilátás felé forduló oldal szinte teljesen tömör, csak a legfelső szinten bontja meg a terasz hatalmas, a lépcsőház hengeréig érő üvegfala. A nappali és a szülői háló sávablaka a keskeny délkeleti oldalhomlokzaton nyílik, a gyermekszoba hátrafelé, délnyugatra néz. A lakás a mai igények szerint szinte szűkös: a magasföldszinten nappali és konyha átadóablakkal, az emeleten szülői háló és gyermekszoba egyetlen fürdőszobával, valamint az említett üvegezett terasszal. Mindenütt minimális alapterületű mellékhelyiségek. Az alagsorban házmesterlakás volt és kazánház, a ház légfűtéses rendszerének központja. Az északkeleti homlokzat tömörségét az alagsor lábakra állítása oldja. Ez a fogás Le Corbusier hatására vezethető vissza, akinek Fischer nagy tisztelője 13
