Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)

játékos részleteikkel meglehetősen elütnek az akár modern, akár tradicionális felfogású kortárs épületektől.

Lessner — bécsi rokoni kapcsolatai révén - jól ismerte Adolf Loos, Josef Frank és Oskar Strnad elveit és építészetét. Somlói úti kockaháza emlékeztet Loos, még inkább Frank lakóházaira, melyekben az újítás nem feltétlenül párosult a modern mozgalom tabula raia elveivel. Looshoz és Frankhoz hasonlóan Lessner is azt vallotta, hogy a modern építészet nem alapozhat egyedül az új technikára, hanem mindent felhasználhat a múltból, ami bevált. „A gép izemélytelen. nem törődik azzal, hogy hová kerül, ki kezeli — írta 1930-ban. -A gép »tipui«, a ház aak kötve az. Ugyanazt a feladatot máiként oldom meg a óikon, máiként a dombon, máiként árnyékban éi máiként a napon. Vannak rokomzenveink tér. tömegek éi arányok iránt. I...I A vezérlő elv izerint tehát az új architektúra iimérve nem feltétlenül a fekvő acélablak, vagy a lapoi tető éi az üuegeó betontégla. Sem a keretizerkezet. iem a montázi. Jó ott. ahol lehet. Azonban, ha nekem például a badacionyi hegyoldalban kell egy préiházat építenem, bizony kőből rakom éi náddal tetőzöm, mert az díizlik ott, izinte az útizélen hever, ti ez a préiház azért mégíi lehet tökéleteien új éi jó. "A Somlói úti lakóháznál inkább a montázsszerű kompozíció tükrözi ezt a magatartást, ahol az absztrakt kockát a zsalugáteres ablakok, a homlokzatból kiugratott, angolos kémény, a terasz profílozott oszlopai teszik házzá, és igenis, díszítő elemmé képes válni a korlátot a falhoz horgonyzó, barokkos ívű kovácsoltvas pánt, a külső vízelvezetés, vagy a bejárat fölötti üvegtető. A posztmodern óta kissé megértőbben nézzük ezeket az idézeteket.

A Halápy-ház eredeti hatását sajnos erősen lerontja, hogy az első emelet fölötti padlásemeletet beépítették. Az utólag vágott ablakok megszüntették a homlokzat feszült arányait, és a felületek átfestése (a Moderne Bauformen 1931/1. számában közölt fekete-fehér fotókon jól látszik, hogy a fal sötét, a zsaluk világosabb tónusúak) is hozzájárult ahhoz, hogy az egykor oly feltűnő ház beleszürkült környezetébe.

Ugyancsak bejárta a nemzetközi építészeti sajtót a modern magyar építészet fenegyerekének, Fischer Józsefnek egy rendkívül fotogén épülete, a Rózsadomb északi lejtőjén álló Hoffmann-ház (II., Szépvölgyi út 88/B). Fényképe az angol Decoration folyóirat 1935/6. számának címlapjára került mint a

il