Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)
A nonfiguratív és az ornamentikus síremlékek közé tartozik például Matzon Frigyestől a Munkácsy család (F 11/5), Farkas Aladártól Modok Mária és Czóbel Béla (F 1/4), Beck Andrástól Major Tamás (K 42/1) síremléke, vagy Kákonyi Istvántól a Tátrai- (F 35) és Marosits Istvántól a Farkas-síremlék (K 42/1). Ortutay Tamás készítette 1980-ban Ortutay Gyula síremlékét, amely egy valódi, a tengelyében végtelenített vonallal kiegészített malomkőből, valamint egy másik, kisebb fejkőből áll (K 34/2). Szintén Ortutay tervezte 1981-ben Sarkadi Imre sírját, melyen megtört bazaltkő és a törésvonalnál kinövő élő vérbükk látható (K 34/2). A pécsi temetőbe egy sor kiváló funerális alkotást készítő Rétfalvi Sándor budapesti műve Pilinszky János síremléke (F 22). Csíkszentmihályi Róbert munkája a Barcsay- (K 34/2), a Kollányi- (F 36/2) és a Végh-síremlék (F 21/2). Deim Pál alkotása Vasilescu Jánosné (F 22), valamint Németh Lajos síremléke (F 1). Farkas Ádám készítette el 2003-ban Illyés Gyula síremlékét (F 46/7), valamint 1998-ban Solti Györgyét, melyen a szobor a karmesteri pálca levegőben leírt ívét jeleníti meg (F 60/1). Különleges, a műfajban szokatlanul tág jelentéstartománnyal bíró alkotás Sugár Jánostól Kálnoky László síremléke (F 21/1). Erdei András sírjára Péterfy László terve alapján gyökérzetével felfelé álló fatörzs került (F 31). Hasonló eszközzel él a H. Nándori Klára tervezte, egy őskori fatörzs kövületének, felhasználásával készült Erdei-síremlék (F 25). Almási Balázs 2001-ben elkészült munkája, gróf Bethlen István jelképes síremléke a kertművészeti szempontok előtérbe helyezésével tűnik ki (K 12/2). Bíró János készítette Szabolcsi Miklós síremlékét, amely a Farkasréti izraelita temetőben található. Az utóbbi években felavatott művek közül kiemelhető még Budahelyi Tibortól Csiky Tibor (F új8), Jovánovics Györgytől Nemes Nagy Ágnes (F 31), Szőnyi Endrétől Rékassy Csaba (F 31), Heritesz Gábortól Lajta Kálmán (F 31), Lugossy Máriától Kiss Nagy András (F 25), vagy Janzer Frigyestől Inke László sírja (F 25). 2005-ben avatták fel József Attila új síremlékét, Horváth Csaba és Bálványos Levente munkáját (K 35). Az utóbbi évtizedek funerális építészetének legfontosabb alkotása kétségtelenül a Farkasréti temető központi ravatalozójának átalakítása volt Mako- vecz Imre tervei szerint 1975—77-ben. Egyszerű átalakításnál jóval többre került sor: itt született meg az organikus építészet egyik legjelentősebb produktuma, egyúttal a ravatalozók egyedülálló hazai példája jött létre. Makovecz 68
