Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

■ Aba-Novák Vilma saját terve alapján készült síremléke

Novák Vilmos sírjára került Krisztus-mozaik, melyet Aba-Novák saját terve alapján Perez Jenő József kivitelezett (F 40), és Mattioni Esztertől a hímeskő technikával készített Kovách-síremlék (K 11).

Lazábban kötődik az irányzathoz modern szobrászatunk két meghatározó mestere, Kerényi Jenő és Vilt Tibor korai munkássága. Kerényi művei közül a Bleszkányi-síremlék (F 5) vagy Benedek Sándor 1937-ben felavatott sírja (F 7/2) tanúsítja, hogy a harmincas években készült műveinek formavilága mennyire eltér későbbi munkáiétól. A Dvorzsák-síremlék angyalfigurája a kor legjobb szakrális témájú alkotásai közé tartozik (F 7/8). Legjelentősebb temetői munkája azonban későbbi: az 1961-re elkészült és 1966-ban sírra került Csontváry-szobor (K 34/2), melynek inkább a Szentendrén, illetve Pécsett található másodpéldányai ismertek. Számos funerális mű létezik, amely az alkotás, az ihlet pillanatait kívánja megjeleníteni magának az alkotónak a sírja felett, de legtöbbjük nem említhető egy lapon ezzel a kiváló - a festő híres

55