Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

Elek Jankáé (F 7/8) és Floffmann Frigyesé (F Ú124). Egyik utolsó műve, szintén a Farkasréti temetőben, Illés Imre síremléke volt, melyet mára felszámoltak, a szobor pedig eltűnt, bár a szokások ismeretében feltehető, hogy a név átvé- sését követően űjra felhasználták.

Az életmű jelentős részét alkotják a funerális megbízások Medgyessy Ferenc esetében is. Első temetői munkája az 1917-ben készült Lengyel-síremlék volt, amely a magányos nőalakot megjelenítő jellegzetes sírszobrai közé tartozik (F 8/1). A Borosnyay és a Radnai család számára két-két művet is készített a Farkasréti temetőbe. Borosnyay Károly síremléke a Gondolkodó nő című, 1935-ben felavatott szobor (F 33/1). A Radnai Béláné sírjára készült mű (F 1) első, a mester elképzeléseihez közelebb álló, bronz változatát Medgyessy saját sírja felett avatták fel 1959-ben (K 34/2), később pedig több példány került belőle köztérre is. A Török család sírján avatták fel Fonó lány című szobrát (F 6/13), és egykor Farkasréten állt a Medveczky-síremlék (Lantos lány), valamint a Szőcs-síremiék (Liliomszedő lány) is.. Szintén gyászoló nőalak került Móriczné Holies Janka (K 34) és Lykáné Minich Ida (K 34/2) sírjára, Borvendég Ferenc 1937-ben felavatott síremléke azonban az eddigiektől eltérő robusztus férfialak (K 34). Egyik legjobb temetői munkája Móricz Zsig■ Fenyő Miksáné és Ciánki Dezső sínzobra (Beck Ö. Fűlőp, illetve Fülöp Elemér műve)

45