Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

avatták fel 1917 körül Radnai Béla impozáns alkotását, a Lord család sírszobrát (F 39/1). Kifaragása után fél évszázaddal került ide, az alkotó saját sírjára Petri Lajos 1913-ban készült kiváló szobra (F 43/2). Az 1894-ben megnyitott Farkasréti temetőből meg kell említeni az Érdi út felőli falnál 1900-ban épült, esztétikai és műszaki értelemben egyaránt különleges sírboltrendszert, Hegedűs Ármin és Krátky János művét is, amely a Rákoskeresztúri temető hasonló falsírboltjainak mintaképe volt. A Hegedűs által egyidejűleg tervezett farkasréti halottasház és árkádos sírboltegyüttes nem valósult meg.

Izraelita temetők a XIX-XX. század fordulóján

A XIX—XX. század fordulóját követő másfél évtizedben bontakozott ki a két pesti zsidó temetőben Lajta Béla hazai vonatkozásban kimagasló színvonalú és nemzetközi összehasonlításban is egyedi temetőművészeti életműve. Építészként és a fővárosi izraelita temetők építészeti felügyelőjeként kifejtett, a szecesszió és az art deco határvidékén megszülető munkásságára döntően hatott az ókori Közel-Kelet művészete, illetve a magyar népművészet, és ezt a két ihletforrást a tradicionális zsidó szimbolikával ötvözve szuverén formanyelvet alakított ki. A Salgótarjáni utcai temetőben ő tervezte az egykor kupolás, ma fedetlen szertartási csarnokot és a középkori várat idéző kapuépületet (1908—10). Ide került síremlékei közül Léderer Béláé volt az első 1904-ben, ezt követte 1907 körül három rokon tematikájú mű: a Beimel-sír- emlék, valamint a Guttmann- és a Sváb-sírbolt. Mindhárom kaput imitáló, a túlvilág határát megjelenítő alkotás; az őrzőket a Guttmann-sírbolton stilizált oroszlánfejek, a Sváb fivérek sírján két monumentális gránit sas testesíti meg, az utóbbiak fenséges nyugalmuk, letisztult formáik révén a korszak legnagyszerűbb műalkotásai közé tartoznak.

Sírboltjain és mauzóleumain — ellentétben sok eklektikus sírépítménnyel — Lajta összhangba tudta hozni a tradíciókat, a reprezentatív igényt és a maga teremtette új formanyelvet. A Salgótarjáni utcai temetőben ezt igazolja Bródy József a két temetőépülettel egy időszakban, 1910 körül felépült, monumentális sírboltja, valamint Sváb Sándor 1913 körül épült mauzóleuma is. 1912—13-ban valósult meg két kisebb léptékű munkája, a Herzman- és a Mándy-síremlék, az utóbbi Lajtától szokatlan módon szinte teljesen dísztelen. A báró Kohner csa36