Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

valamint Elek.Pál (K u) sírja felett. Ezek az alkotások későbbiek, mint az Eisele- és a Ki lián-síremlék, hasonlóképpen dekoratívak, de kevésbé egyediek; e kettősség különösen a Rózsavölgyi-síremlék gyászoló hajdút ábrázoló szobrát jellemzi. Ligeti készítette Zala György síremlékének szobrászati részét (K 34), valamint Góthné Kertész Ella kétalakos sírszobrát is (F 6 kö- rönd). Különlegesen megformált és az eddigiekkel szemben kisméretű, intim hangulatú alkotás a Kern-síremlék domborműve, a Házioltár című, 1926-ban készült munka másodpéldánya (K 11).

Az árkádsorok sírboltjai felett számos további jelentős szobrászati alkotás található, például Füredi Richárd ma is hatásos Paulheim-síremléke, Róna József ezzel rokon vonásokat mutató, de kevésbé erőteljes Loser-síremléke, Gách István Lipót műve, a Gundel család 1910-ben felavatott sírszobra. Zala György aktszobrok számát gyarapító, világias és frivol munkájának, a Bayer- Krucsay család sírjának építészeti részét Flikisch Rezső tervezte; az ő műve az árkádsoron a Forster-síremlék, valamint a közelben a Guttmann-mauzóleum is (K 34/1). Flikisch és Damkó József tartós együttműködését jelzi nagyszámú közös munkájuk, mint az árkádsorokon a Rüster és a Seenger család, a temető más részein pedig a Hikisch család (K 20/1) vagy Flaggenmacher Oszkár (K 26/1) sírboltja. Egyik első közös művük Sóltz Vilmos századfordulós síremléke volt (K 28).

Számos sírkő került az árkádsorokra a Schmidt- és a Gerenday-műhely- böl, az utóbbiból például Jungfer Gyula síremléke. Itt áll Donáth Gyula egyik utolsó munkája, a Végess család sírszobra. Öt művel képviselteti magát Bory Jenő, közülük á legjelentősebb a Gelléri Szabó család síremléke. Than Károly sírszobrát Istók János mintázta, Gottermayer Nándorét pedig ifj. Mátrai Lajos és Ohmann Béla jegyzi. Az árkádsorok között, a főút köröndjén épült fel 1928-ra Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei alapján a Jókai-sír- emlék (K 18-19), amely oltárként zárja magába a sírhantot, de felül teljesen nyitott, mivel a tervezés során figyelembe kellett venni Jókai kívánságát: hantja felett a fejfán kívül ne legyen semmi. A Jókai-sír alkotói stílusosan oldották meg az árkádsorok közötti útszakasz vizuális lezárásának kérdését is. Az összképet a Malosik-mauzóleum (K 19/1), illetve vele szemben az Aich család sírboltja (K 18/1) egészíti ki, mindkettő harmonikusan illeszkedik a környéket méreteivel és látványával is uraló árkádsorokhoz. A Malosik33