Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

Szintén a nemzeti szimbolika része a Hikisch Rezső tervezte sírkövet díszítő nagyszentmiklósi ivócsanak, pontosabban annak parafrázisa, hiszen a szimmetria kedvéért nem egy, hanem két bikafejjel ábrázolja a híres műtárgyat (a síremléknek ezt a részét a közelmúltban lopták el). Munkái közül a leglátványosabb Lukács Antal 1912-ben felavatott síremléke (K 19), amely azonban nem eredeti sírszobor, hanem az 1884-ben készült, Máriát és Magdolnát ábrázoló, igen sikeres Zala-mű másodpéldánya. Eredetileg is temetőbe szánt munkái közül jelentős még Csukássi József 1893-as síremléke (K 34/1), az egy évtizeddel később felavatott Komócsy-síremlék (K 34/1), melynek architektúráját Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, valamint Pékár Imre síremléke 1898-ból, melynek építészeti része Schickedanz Albert műve volt, s amely a Kerepesi úti temető megsemmisült falsírboltjainak egyik legértékesebb darabja.

■ Kallói Kde:

Erkel Ferenc síremléke

26