Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

hosszabb látható. A templom középterét tízszögű tamburral megemelt kupola fedi, amelynek tornya az eredeti tervek szerint a harangtoronynál magasabb­ra nyúlt volna. A kupoladob felső részét gótikus nyílású vakablaksor díszíti, alatta öt nagyméretű, kerek ablakon árad be a természetes fény. A templo­mot a pécsi Zsolnay-gyárban készült cserép fedi. A Duna-part, illetve a budai Vár látképe a templomépülettel jelentősen gazdagodott. Pecz Samu tervezte a kovácsoltvas korláttal körülvett úrasztalát, a keresz­telőmedencét, a szószéket, a papi székeket és a padokat is. Az oltár a templom középterébe, a kupola alá került, egy tízszögű vaskor­láttal körülvett pódiumra. Az Alpár Ede által készített korlát nyitható ajtajá­val átellenben áll a Hauszmann Sándor faragta keresztelőmedence. Szintén Hauszmann készítette kőből az úrasztalát, Dr. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter költségén. A falnak támaszkodó, ötszög alaprajzú szószék a bejárattal szemben, a két nyugati karéj találkozásánál található. A kőoszlopokon nyugvó szószék feletti hangfogó tetejére gótikus csúcs került. A templom színes abla­kait gróf Teleki Sándorné, Tisza Kálmán miniszterelnök és testvére, gróf Tisza Lajos, valamint Vida József adományaiból készítették el. A torony tetejére he­lyezett kakas költségeit gróf Tisza Lajos, az építési bizottság elnöke fedezte. A millennium évében felszentelt templom a második világháborúban sok kárt szenvedett. Istállónak használták, kupolája beomlott, tetőszerkezete, 65 méteres tornya megsérült. Felújítása 1945 és 1950 között zajlott. Pecz Samu tanítványai mesterük emlékének a tér délnyugati sarkán egy neogótikus stí­lusú emlékkút emelésével tisztelegtek. A Pozsonyi úti Hálaadás református templom XIII., Pozsonyi út 58. Az egyház központi presbitériuma a külső-lipót—terézvárosi városrész refor­mátus híveinek összefogására 1920-ban Fövenyessy Pál lelkészt kérte fel, aki a Váci út 21. szám alatti iskolában rendezte be irodáját. Az iskola tornatermé­ben tartotta az istentiszteleteket, és innen látta el szegénygondozói feladatát. Az amerikai Vöröskereszttől, valamint a holland protestánsoktól kapott ruha- és élelmiszer-adományok szétosztását szintén itt szervezte. A holland program keretében 1923-ban és 1924-ben száz-száz gyerek étkeztetéséről gondoskodtak. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom