Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

A templommal összeépült lelkészlak földszintjén tanácsterem és iroda van, az emeleten lakások. Mint arról a templom falán elhelyezett kétnyelvű márványtábla megemlékezik, a Holland Gyermekvédő Liga szervezésében az első világháborút követő ínséges időkben magyar gyermekek utazhattak Hollandiába. A holland nép iránt érzett hálából nevezték el az utat Vilma királynőről, az épületegyüttesben lévő tanoncképzőt pedig a leányáról (Julianna Iskolának).

Dercsényi Balázs Árkay Aladár című könyvében rámutat arra, hogy a „templom homlokzati rendszere nem ismeretlen a szecessziós építészetben: igoi és 1907 között építi Lars Sonck a tamperei katedráíist, mely arányaiban, tömésében hasonló elrendezésű. Néhány részletalakítása (pl. a kapuzaté) is hasonló. Ennek ellenére Árkay nem másolja a finn mintát, hanem olyan ösztönzést nyer belőle, mely őt a korszerű egyház- művészet hazai fejlődésének megindítására alkalmassá teszi." A század- fordulót követő években a magyar művészek, így az építészek is szoros kapcsolatban álltak a finn képzőművészettel és építészettel. A fasori református

■ A templombelső az úrasztalával, a szószékkel és az orgonával

45